Országosan mintegy 180-200 ezer diák dolgozik évente, közülük 130 ezren iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát. Ennyi fiatalt érinthet az a napokban benyújtott törvényjavaslat, amelyet a diákmunka bérezésével kapcsolatban dolgoztak ki. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselők javaslata arról szól, hogy a diákokat a munkaadókkal összekötő iskolaszövetkezeteket szolgáltatási díj illeti meg, amelynek 85 százalékát kapják meg a diákok bérként, illetve egyéb juttatásként, a fennmaradó 15 százalék viszont a szövetkezeteké. Az előterjesztők szerint minderre a diákok fizetésének védelme érdekében van szükség, a tapasztalatok azt mutatták, hogy a nettó bevételek minimum 15 százalékára szükségük van a szövetkezeteknek saját maguk fenntartásához.
A kormányzati kommunikációval ellentétben azonban nincs szó arról, hogy a diákok új minimálbért kapnának, vagy hogy emelnék a fizetésüket. A munka törvénykönyve eddig is egyértelműen előírta, hogy bruttó 604 forint a legkisebb adható órabér. Ez pedig továbbra sem fog változni. – Gyakorlatilag arról van szó, hogy központilag határozzák meg az iskolaszövetkezetek árrését.
Ez közvetlenül nem jelent pluszpénzt a diákoknak, sőt a piaci folyamatokba való állami beavatkozás egyenesen aggályos. Ez a fajta hatósági díjszabás tulajdonképpen olyan, mintha az állam meg akarná mondani, hogy melyik üzlet mennyiért árulja a tejet vagy akármelyik termékét – mondta a rendszert belülről ismerő forrásunk, aki szerint a törvényjavaslat kevésbé a diákságnak, sokkal inkább a közvetítőiknek szól. A szolgáltatási díj előírásával ugyanis helyzetbe hozhatják azokat a piacvezető, nagy szövetkezeteket, amelyek korábban (a piac kisebb szereplőit kiszorítva) letörték az árakat, és ma jellemzően szűk árrésekkel dolgoznak. A neve elhallgatását kérő szakember szerint az is problematikus, hogy nem derül ki a törvényjavaslatból, milyen szankciókat alkalmazhat az adóhatóság, ha valaki nem tartja be a 15 százalékos szabályt, illetőleg kérdéses az is, hogy a már hatályban lévő szerződésekre vonatkozna-e az új jogszabály.
Az iskolaszövetkezetek helyzetbe hozása és a dolgozó diákok létszámának növelése egyébként kifejezetten jól jöhet a kormánynak, hiszen néhány éve már a diákmunkásokat is számba veszik a foglalkoztatási statisztikák alakításakor, és az évi akár kétszázezres létszám igencsak megdobja az adatokat, akárcsak a közfoglalkoztatottak tömege.
Bár a minimális órabér 604 forint, a többség ennél jellemzően többet keres – ezt már Másody Szabolcs, a MŰISZ Iskolaszövetkezet marketingigazgatója mondta lapunknak, akitől úgy tudjuk: átlagosan 620–650 forintról indulnak az óradíjak, de a komoly szakmai munkák esetében akár az 1800– 2500 forintot is elérhetik.
Az évente több mint tízezer diákot munkához segítő MŰISZ adatai szerint a legtöbb fiatal irodában szeretne dolgozni, ahol a tanult nyelvet gyakorolhatja, és ismereteit a szakmába vágóan bővítheti. Keresettek továbbá a programozások, szoftverfejlesztések, tesztelések és mérnöki feladatok is. Másody Szabolcs kitért arra, hogy rögzített minimálbér jelenleg is létezik, de tapasztalataik szerint ilyen munkalehetőségek ma már csak elvétve akadnak, mert a diákok nem szívesen vállalják el az ilyen alacsony bérezésű munkákat.
Baksy Marianna, a Fürge Diák marketingvezetője lapunknak elmondta: a nyári szezonban náluk főleg az idénymunkák népszerűek, például a strandokkal, fürdőkkel és fesztiválokkal összefüggő hosztesztevékenységek. Emellett szívesen vállalnak a fiatalok könnyű mezőgazdasági munkákat is, mint például a kukoricacímerezés, növények ültetése, termények válogatása, dobozolása. A Fürge Diák éves szinten húszezer diákot segít munkához, akiknek nagyjából 2,6 milliárd forint munkabért fizet ki összesen.
Iskolaszövetkezeten keresztül kizárólag a nappali tagozatos diákok vállalhatnak munkát 16 éves kortól, de az iskolai szünetekben már 15 éves kortól lehet dolgozni. Fontos, hogy adóazonosító jellel rendelkezni kell, és a 18 év alattiaknak minden esetben szükséges szülői hozzájárulás is. Mivel a munka törvénykönyve a diákmunkára is vonatkozik, a munkaadók kötelesek a tanulókat is bejelenteni, és biztosítani nekik az előírt szünetet vagy védőruházatot. A felnőtt munkavállalókhoz hasonlóan a tanulókat is megilleti az éjszakai munkavégzésért járó 15 százalékos éjszakai bérpótlék, több műszakos rendben pedig a 15, illetve 30 százalékos délutáni és éjszakai műszakpótlék. A különbség csak annyi, hogy 18 éves korig a fiatalok legfeljebb napi nyolc órát dolgozhatnak, nem vállalhatnak éjszakai műszakot, és rendkívüli munkaidő sem rendelhető el számukra. Fizetett szabadság, betegszabadság, táppénz ugyanakkor a főállású munkaviszonnyal ellentétben nem jár. Az iskolaszövetkezeti tag után csak szja-t fizetnek, járulékot azonban nem, így a diák biztosítottnak sem minősül. Bár lassan itt a tanév vége, a diákmunkát a végzős egyetemi és főiskolai hallgatók is folytathatják, mivel a hallgatói jogviszony nem a tanév végén, hanem csak október 31-én jár le.
