Többszörösére nőtt az ingázók száma

Sok magyar a végzettségénél alacsonyabb státusú munkát kénytelen vállalni Ausztriában.

Ezt az életformát nagyobb részben a férfiak vállalják, a külföldre ingázók 70 százaléka férfi. Ebben a körben is folyamatosan emelkedik ugyanakkor a nők száma: tíz év alatt számuk közel nyolcszorosára – mintegy nyolcezer főre – nőtt, így az ingázók között 20-ról 30 százalékra emelkedett. A határon túlra ingázók legnagyobb hányada (53 százaléka) házas, harmada pedig nőtlen vagy hajadon. A férfiak között jóval több a házas (57 százalék), mint a nőknél (44 százalék), utóbbiak körében azonban az elváltak képviseltek az átlagosnál számottevően nagyobb arányt. Az adatok azt mutatják, hogy a férfiakat – a hagyományos családfenntartó szerepből következően – a család mellett is nagyobb mobilitás jellemzi, míg a nők inkább gyermekükkel egyedül maradva, a jobb megélhetés reményében kelnek útra.

A magyarországi települések 42 százalékában élt legalább egy olyan foglalkoztatott, aki az osztrák munkaerőpiacon vállalt munkát. A férfiak között több az alacsonyabb végzettségű, jellemzően szakmunkás munkavállaló, míg a külföldre ingázó nők 44 százaléka érettségizett, 23 százaléka diplomás volt az utolsó népszámlálás idején. Összességében az ingázók 48 százaléka szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, egyharmada érettségizett, tizede diplomás, 7,2 százalékuk pedig legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Az elmúlt tíz évben ugyanakkor folyamatosan emelkedett az ingázók között a közép-, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya: a külföldre járó, érettségivel rendelkező munkavállalók száma több mint hatszorosára, a diplomásoké közel tízszeresére emelkedett, így a legalább középfokú végzettségűek ma már a külföldre ingázók 49 százalékát teszik ki. A német nyelvet a külföldre ingázók hattizede beszéli.

Hiába nő azonban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező ingázók aránya, a magyaroknak továbbra is inkább az alacsonyabb végzettséget igénylő állások jutnak Ausztriában. A felkínált munkák jellege alapján elsősorban az érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezőknek és a középiskolát végzetteknek szólnak. A magyarok által betöltött munkaköröket alapvetően befolyásolja az ingázás iránya is, ugyanis az Ausztriába járók között jóval kisebb a vezető vagy a kvalifikáltabb foglalkozásokat betöltők hányada, mint a többi szomszédos országban.

Az ingázók ezért nagyobb részben végeznek alacsonyabb képzettséget igénylő munkákat, mint a hazai munkavállalók. Az ingázók döntő része fizikai munkát végez külföldön. Az Ausztriába ingázók közel harmada ipari, építőipari, több mint ötöde kereskedelmi, szolgáltató munkakörben dolgozott. A harmadik legnagyobb csoport szakképzettséget nem igénylő feladatot látott el. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők az ingázók 12 százalékát képviselik.

Megváltozott az ingázó magyarok által preferált nemzetgazdasági ágak köre is: 2001-ben még kétharmaduk az iparban, az építőiparban és a vendéglátásban vállalt munkát, mára az ezekben az ágazatokban dolgozó magyarok aránya 50 százalék alá csökkent. Nőtt ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatás területén, illetve a háztartásokban végzett munkát vállaló magyarok aránya: az egészségügyi munkát végző, ingázó magyarok aránya 14-szeresére, a háztartási munkát végzőké pedig negyvenszeresére nőtt.