Alvállalkozóknak adta ki az állami szervezetektől kapott programozási munkák 60-80 százalékát az Eclipse Zrt. – mondta tegnap tanúként a társaság egykori vezető szoftverfejlesztője a Fővárosi Törvényszéken folyó adócsalási büntetőperben. Mátyás Gábor szavai szerint amikor kevesebb volt a feladat, az Eclipse 20-30 informatikusa is elegendő volt a programozáshoz, ám sokszor alvállalkozókat kellett bevonni, és olyankor 70-80-an dolgoztak együtt. Azt állította, az ügy elsőrendű vádlottja, az Eclipse akkori ügyvezetője, Deák Endre jelölte ki az alvállalkozókat. Az egyik esetben például a Zömök Kft.-re esett a választás, amelynek vezetőjét, Püski Lászlót (az ügy negyedrendű vádlottját) Mátyás Gábor is ismerte. Az informatikus közölte: Püskiék az igazgatási rendszertervet készítették el, megítélése szerint kellő szakértelemmel. A bíró kérdésére válaszolva Mátyás kijelentette: soha semmilyen jutalmat, pluszjuttatást nem kaptak, azt pedig nem tudja megítélni, hogy a munkájuk mennyit ért.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) egyik jelenlegi, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának egyik volt munkatársa tegnap tanúként arról beszélt: az Eclipse részéről többnyire Pintér Hajnalka (a cég projektmenedzsere, Pintér Sándor belügyminiszter lánya – a szerk.) vett részt a megrendelt szoftverekkel kapcsolatos egyeztetéseken.
Ismeretes, az Eclipse-ügyben 2010-ben indult nyomozás milliárdos nagyságrendű adócsalás és pénzmosás miatt. A titkosított tárgyalások után első fokon bizonyítékok hiányában a tizenhárom vádlottat fölmentették 2013 januárjában, ám a Kúria – az ügyészség fellebbezése nyomán – új eljárást rendelt el. Így került vissza az ügy a Fővárosi Törvényszékre.
A titkosszolgálati szálakkal, robbantásokkal átszőtt történet dióhéjban a következő. Deák Endre és Püski László 2003 áprilisában megalapította az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt.-t, amelynek főtevékenysége autók eredetiségvizsgálata volt. A cégalapítás előtt tíz nappal változtatott a Medgyessy-kormány az iparág szabályozásán, hatósági árassá téve – például egy autó tulajdonosváltásánál – az eredetiségvizsgálatot. Az Eclipse egy titkosított közbeszerzési eljárásban mindjárt el is nyerte az eredetiségvizsgálathoz szükséges szoftver elkészítését mintegy ötmilliárd forintért. Később a Gazdasági Versenyhivatal megállapította: teljesen felesleges volt a megbízás, ráadásul egy hasonló szoftver abban az időszakban körülbelül 350 millió forintért beszerezhető volt. A versenyhivatal vizsgálata föltárta, hogy az Eclipse további titkos állami tendereket nyert több milliárd forintért. Az ügyészség 2010-ben nyomozást indított, s őrizetbe vette a cég hét vezetőjét. A sokmilliárdos állami megrendelések dacára a társaság nullszaldósan működött, így vetődhetett föl a pénzmosás és adócsalás gyanúja. A nyomozók kilenc csúcskategóriás sportautót, köztük egy Ferrarit és egy Porschét is lefoglaltak a cégnél, és nyolcmilliárd forintnyi fiktív számlára bukkantak.
Bár a korábbi tárgyalásokon többen terhelő vallomást tettek Pintér Hajnalkára, őt még tanúként sem hallgatták ki az ügyben. További egybeesés, hogy az Eclipse az irodáját Pintér Sándor volt cégétől bérelte. Az Eclipse felügyelőbizottsági tagja volt 2005 és 2006 között Béres Péter, Lamperth Mónika akkori belügyminiszter főtanácsadója, valamint Tuller András MSZP közeli ügyvéd is.
Az elsőrendű vádlottnak, Deák Endrének korábban közös cége volt Hevesi Tóth Ferenccel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egykori vezetőjével. A negyedrendű Püski Lászlót pedig az úgynevezett kémügyben ismerhette meg a közvélemény: a vád szerint Galambos Lajossal, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójával együtt Oroszországnak kémkedtek. 2009 szeptemberében eltűnt az Eclipse egyik vezető munkatársa, a korábbi élvonalbeli focista, Katzenbach Imre, s vele együtt a cég számlájáról félmilliárd forint. 2011-ben előbb az ügyben érintett építési vállalkozó autóját, majd a cég egyik programozójának gépkocsiját robbantották föl kézigránáttal.
Az ügy mellékszálaként az Eclipse-t milliárdos állami megrendelésekkel ellátó NKH volt főigazgatóját, Eiselt Györgyöt idén felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték vesztegetésért, mert a cégtől két luxusautót kapott használatra. Ellene 2011-ben indult eljárás, amikor már helyettes államtitkár volt Pintér tárcájánál, meggyanúsítása után is főosztályvezető maradhatott, s csak 2013-ban nyugdíjazták.
