Jelentősen emelte a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állományának adható szociális támogatás mértékét a tárcavezető egy tegnap hatályba lépett rendelettel.
A jogszabály fontos újítása, hogy a szociális, a szülési, a beiskolázási és a temetési segély mellé új kategóriát vezet be a szociális és kegyeleti keret terhére nyújtható támogatások közé: a képzési segélyt, ami a „központi gondozott árva gyermekek” részére folyósítható, felsőfokú tanulmányaik befejezéséig.
Így ha egy rendőr, tűzoltó vagy polgári alkalmazott életét veszti, s érdemei elismeréséül hősi halottá, a szolgálat halottjává vagy a Belügyminisztérium saját halottjává nyilvánítják, gyermekei – Pintér Sándor döntése nyomán – az egyetemi, illetve a főiskolai évek alatt anyagi segítséget kaphatnak az államtól.
A segély alanyi jogon senkit sem illet meg. Folyósításáról a belügyminiszter a befejezett tanulmányi félévet igazoló dokumentumok alapján és a tanulmányi átlagtól függően dönt. Tehát a segélyt félévenként utólag kapja meg a hallgató.
Ami a hozzájárulás mértékét illeti, ezt a rendvédelmi illetményalap legalább 150 és legfeljebb 250 százalékában határozta meg a rendelet. A 2015-ös költségvetés szerint, ahol az illetményalapot 38 650 forintban rögzítették, ez 57 975 és 96 625 forint közötti összeget jelent, ami – különösen az ösztöndíjjal együtt – jelentős segítség lehet akár a tankönyvek, jegyzetek vásárlásához, akár a mindennapi élethez.
Mint fentebb már említettük, a belügyminiszter rendelete felemelte a szociális segély mértékét. A támogatásra – megint csak a szaknyelvi szöveget idézve – az jogosult, „akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan, nagy összegű kiadások miatt a megélhetése átmenetileg veszélybe került”. Ebbe a kategóriába szinte minden belefér, ám van egy szigorú megkötés: a szorult helyzetért nem terhelheti felelősség az igénylőt! Így – szélsőséges példával élve – segélyben részesülhet, akinek villám csapott a házába, de az nem, aki nyitva felejtette a gázcsapot.
A támogatás megítéléséről dönthet „a területi jogállású szerv vezetője”, azaz rendőrök esetén a megyei főkapitány, az országos parancsnok, illetve a központi szerv vezetője és a belügyminiszter. Minél magasabb szinten születik a döntés, annál magasabb a segély összege. A területi szerv vezetője legfeljebb az illetményalap 150, az országos parancsnok 280, Pintér Sándor pedig maximum 400 százaléka fölött rendelkezhetett eddig. Kivételesen méltányolható esetben pedig a belügyminiszter az illetményalap hatszorosáig terjedő összegű szociális segélyt adhatott.
A módosítás szerint – ugyanebben a sorban haladva – a támogatás mértéke 250, 480, 600, illetve 800 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy akár 300 ezer forintot meghaladó segélyben is részesülhetnek a tárca alá tartozó fegyveres szervek dolgozói.
Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a rendelet értelmében a „központi gondozottak”, tehát a hősi halottak, a szolgálati halottak és a Belügyminisztérium halottjainak özvegyei és árvái is részesülhetnek szociális segélyben. Ennek megítélése a belügyi tárca vezetőjének mérlegelési körébe tartozik, és a folyósítható összeg felső határa az illetményalap 950 százaléka, vagyis 367 175 forint. Figyelemre méltó újítás az is, hogy a jövőben nemcsak a hősi halottak sírhelyének újraváltásához ad támogatást a minisztérium, hanem a szolgálati halottéhoz is, bizonyos esetekben pedig a költségeket teljes egészében átvállalhatja.
Az állami támogatás mellett egyébként a szakszervezetek is igyekeznek segíteni bajba jutott tagtársaikon, illetve az elhunytak családjain. Gyakran az egész közösség megmozdul, hogy támogassa a gyászolókat. Erre példa a Radovic Dusán-emléktorna, amelyet a főhadnagy 2010-es halála óta évről évre megszerveznek, a bevételeiből pedig özvegyét és árván maradt kislányát segítik a kollégák. Telegdi Zsolt motoros rendőr halálakor pedig nemcsak a hivatásosok, hanem az egész motorostársadalom megmozdult és adománygyűjtésbe kezdett.