Kikerülhet a felsőoktatási törvényből az ötéves szabály

A törvénymódosítás után a tárcánál három-négy hallgató érdeklődött csupán, aki a szűk határidőben érintett.

MTI
2015. 10. 09. 10:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pontosításra kerülhet a felsőoktatási törvényben az a passzus, amely a tanulmányaikat 2005 előtt megkezdő hallgatók esetén ötéves szabályt ír elő az abszolutórium megszerzése után a záróvizsga letételére, ugyanakkor továbbra is az a cél, hogy 2016 szeptemberéig – vagy egy későbbi, pontosan meghatározott időpontig – záróvizsgát kelljen szerezniük azoknak a hallgatóknak, akik még az 1993-as törvény alapján kezdték meg tanulmányaikat – mondta Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke pénteken az MTI-nek a sajtóban megjelent hírekre reagálva.

A Népszabadság arról írt, hogy egy nem kellően pontos törvénymódosítással túl szoros, esetenként egyenesen betarthatatlan határidőt adtak azoknak a volt hallgatóknak a záróvizsga letételére, akik évek óta függőben hagyták diplomájuk megszerzését. A lap szerint ez több ezer hallgatót érinthet.

Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra: a hallgatói kötelezettségeket az elmúlt két évtized felsőoktatási jogszabályai – az 1993-as, a 2005-ös és a 2011-es törvények – eltérő módon szabályozták. Az 1993-as törvény még jóval megengedőbb volt, nem tartalmazott a tanulmányok lezárására vonatkozó passzust. Akkor abból indultak ki, hogy aki egyetemre megy, az oklevelet szeretne szerezni. Ma ez azt jelenti, hogy aki annak a törvénynek a hatálya alatt – 2005 előtt – kezdte meg a tanulmányait, és ezen a szabályok vonatkoznak rá, de még mindig nem tett záróvizsgát, nem szerzett oklevelet, nincs olyan pont, ami alapján „kivezetődne” a rendszerből. Ez tízezres nagyságrendben érint hallgatókat, döntő többségük azonban már évek óta be sem tette a lábát az egyetemre – jegyezte meg a hivatal elnöke.

Maruzsa Zoltán hozzátette: az intézmények többször keresték az érintett hallgatókat, de nagy részük nem reagált, a korábbi címén a többség már nem is érhető el. Ezért lépett a jogalkotó abba az irányba az idén tavasszal kidolgozott törvénymódosítással, hogy legyen egy végső határidő.

A törvényben azt rögzítették, hogy az érintett hallgatóknak 2016. szeptember 1-ig le kell tenniük a záróvizsgát. Ugyanakkor már akkor gondoltak arra, hogy ne egyszerre jelenjen meg egy nagyobb hallgatói létszám, ezért bent hagyták a törvényben azt a jelenlegi hallgatókra évek óta érvényes szabályt is, amely szerint legkésőbb öt évvel az abszolutórium után le kell tenni a záróvizsgát. Ez egy esetben valóban problémát okozhat: azoknak, akik éppen 2010 és 2011 fordulóján fejezték be tanulmányaikat, esetükben valóban rövid lett a határidő – jegyezte meg. Ez ugyanakkor legfeljebb néhány száz hallgatót érinthet.

A tárca nyitott ugyanakkor arra, hogy ezt az ötéves szabályt pontosítsák, és egy ilyen értelmű javaslatot kapcsoljanak a hamarosan a parlament elé kerülő felsőoktatási törvénymódosításhoz. Erről a Felsőoktatási Kerekasztal szerdai ülésén már egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával – jelezte Maruzsa Zoltán, aki hangsúlyozta: tavasszal a célban és a szövegben is teljes egyetértés volt.

Megjegyezte: az érintett hallgatók nagy része valószínűleg már rég letett az oklevélszerzés szándékáról, a törvénymódosítás után a tárcánál 3-4 hallgató érdeklődött csupán, aki a szűk határidőben érintett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.