Bár földrajzi közelsége miatt Ausztria lehetne a legvonzóbb célpont a kivándorló egészségügyi dolgozók körében, kiderült, a szomszédos országban „mindössze” 142 orvost és ápolót regisztráltak az Osztrák Egészségügyi Minisztérium (BfG) 2014-es adatai szerint. A tartósan külföldön dolgozókkal együtt mindenesetre több százra tehető azok száma, akik a jobb anyagi megbecsülés reményében például bécsi vagy salzburgi kórházakra cserélték hazai állásukat.
Németországban ugyanakkor a 2014. december végi állapotok szerint 1597 magyar orvost regisztráltak. Noha a német egészségügyi minisztérium a külföldi orvosokról nem vezet nyilvántartást, a tárca kérésünkre továbbította a szövetségi és a tartományi kamarák által összegyűjtött adatokat. Ebből derült ki többek közt az is, hogy az 1597 fővel Magyarország éppen lecsúszott a dobogóról, az európai államokból ugyanis a legtöbb külföldi orvos Romániából (3857), aztán Görögországból (3011), majd Ausztriából (2695) és Lengyelországból (1936) települt át. Hazánkból tavaly 174-en vállaltak munkát német kórházakban. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Németországban dolgozó orvosok több mint tíz százaléka külföldi; a számuk tavaly meghaladta a 34 ezret. Az ápolókról nem kaptunk adatokat.
Az orvoselvándorlásra leginkább a fizetések alakulása ad választ. A Das Krankenhaus (magyarul: A kórház) című német szaklap néhány éve megjelent összehasonlító elemzése szerint egy osztrák kórház kezdő orvosa forintra átszámolva több mint fél-háromnegyed millió forintot vihet haza havonta, tapasztalt kollégája viszont, aki legalább tizenkét éve a pályán van, megközelítőleg kétmillió forintot keres.
Németországban ennél is jobb a helyzet: ott a legalacsonyabb kezdő fizetések is elérhetik a 700 ezer forintot, a kétmilliós határ átlépése pedig 8-10 év után már egyáltalán nem lehetetlen. A kivándorlást és az elhelyezkedést segíti, hogy a hivatalos tájékoztatás szerint lényegében automatikusan elismerik a képzését mindazoknak az ápolóknak és orvosoknak, akik Magyarországon munkát vállalhatnának, praktizálhatnának. Az akkreditációhoz csak a bizonyítványokra és egy szabad délelőttre van szükség.
Kicsit nyugatabbra, az Egyesült Királyságban a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) kötelékében álló magyar orvosok száma 2014 szeptemberében 342 volt. A további, nem orvosi személyzethez tartozó magyarok számát a Health and Social Care Information Centre adatai alapján ugyanebben az időszakban 504-re tették, a szülésznők és védőnők között összesen 113 magyart tartottak nyilván. Egy évvel korábban, azaz 2013 szeptemberében az orvosok mindössze néggyel (azaz 320-an), a nem orvosi személyzethez tartozók pedig 65-tel (439) voltak kevesebben. Ugyanakkor a szülész- és védőnők létszáma tízzel több volt (123) 2014-ben, mint 2013-ban. 2012 szeptemberében a magyar orvosok 301-en, a nem orvosi személyzet tagjai 358-an, míg a szülész- és védőnők 105-en voltak.
A statisztikák alapján az Egyesült Királyságban dolgozó orvosok száma 2009 óta, azaz hat év alatt közel 70 százalékkal (202-ről 342-re), a nem-orvosi személyzethez tartozók száma (223-ról 504-re) 126 százalékkal, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatban dolgozó magyar szülész- és védőnők pedig (64-ről 113-ra) 76 százalékkal nőtt. Érdekessége a statisztikáknak, hogy 2009 és 2012 között egyetlen magyar mentős sem szerepel az adatbázisban, 2013 és 2014-ben pedig mindössze egyet jegyeztek.
A brit állami egészségügyi rendszerben egyébként tavaly év végén összesen 112 911 orvos dolgozott. Ennek a legnagyobb része (70 százaléka) a britek közül került ki (78 921 fő). Európán belül a legtöbb orvos Írországból érkezett (2003 fő). Őket a görögök követik 1475 fővel. A lengyelektől 570 orvost tartanak nyilván, a németeknél ez a szám 934, a franciáknál 204, míg az amerikaiaknál 178 fő. A statisztikák 539 román orvosról szólnak.
Kanadában a bevándorlási és állampolgársági hivatal tudott adatokkal szolgálni a tekintetben, hogy összesen hány magyar kapta meg újonnan vagy hosszabbította meg az elmúlt években kifejezetten az orvosi pálya folytatásához való munkaengedélyét. Tavaly újonnan mindössze egyetlen szakorvosi engedélyt adtak ki, 2013-ban ugyanebből ötöt. 2012-ben összesen három magyar orvos kapott ilyen dokumentumot. A meghosszabbított engedélyek száma 2014-ben egy, 2013-ban kettő, 2012-ben pedig mindössze négy volt. Noha a hírek alapján az egészségügyi területen dolgozók közül sokan végül az Egyesült Államokban építenek karriert maguknak, egyelőre nincsenek információink arra vonatkozóan, mennyi emberről lehet szó. Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala ugyanis megkeresésünk nyomán jelezte, hogy a származási ország alapján nyilvántartást nem vezetnek.
Ács Géza, az Amerikai Magyar Orvosszövetség titkára lapunknak arról beszélt, hogy saját és kollégái tapasztalata szerint az elmúlt tíz évben nagyon kevés magyar orvos érkezett az Egyesült Államokba praktizálni. Mivel a magyar (illetve más külföldi) szakképzést az USA-ban nem fogadják el, a szükséges vizsgák letétele után többéves rezidens szakképzésen kell túlesni ahhoz, hogy valaki orvosként Amerikában dolgozhasson. A rezidensprogramokra ráadásul az elmúlt években egyre kevesebb külföldön végzett orvost vesznek fel.
