Ezeken civódtunk Brüsszellel

Gázár, menekültek, Paks: „bosszút áll” az unió? Gyűjtés 2015-ből.

Március 26-án újabb kötelezettségszegési eljárás indult hazánk ellen a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a magyar termőföld védelme érdekében megalkotott szabályozást minden jogi eszközzel megvédik.

A bizottság úgy vélte, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény egyes rendelkezései nem összeegyeztethetők a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad áramlásával, ezért júniusban párbeszéd kezdődött a kormány képviselőivel, akiknek azonban nem sikerült teljes mértékben eloszlatniuk a brüsszeli aggályokat.

A magyar jogszabályban az EB a gazdálkodó mint fogalom törvényi meghatározását kifogásolja, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön. Az adásvételi szerződések jóváhagyásával és bizonyos szakmai ismeretek meglétének követelményével szemben is fenntartásokat fogalmazott meg a testület.

A bizottság megállapítása szerint a magyar jogszabály olyan korlátozásokat is tartalmaz, amelyek lehetőséget teremtenek a diszkriminációra más országokból származó befektetőkkel szemben. Ilyen például, hogy a kifogásolt jogszabályok esetenként az adott országban bejelentett lakcímet, korábban ott folytatott üzleti tevékenységet követelnek meg.

Szeptember végén azért indított eljárást az EB hazánk ellen, mert nem értesítették időben a brüsszeli testületet arról, hogyan ültettük át saját jogrendünkbe a menekültügyi eljárásról szóló irányelvet és a befogadó központok minimális körülményeit meghatározó jogszabályt.

December elején Brüsszel az elutasított menedékkérelmek hatékony jogorvoslatának hiánya miatt kezdeményezte a kormány ellen az eljárást. Szeptemberben ugyanis a menedékkérelmeket gyorsított eljárásban kezdték elutasítani a magyar hatóságok, a végzések a küldő ország biztonságos státuszára hivatkoztak. A végzéssel a menedékkérő kiutasításáról is döntöttek, fellebbezésre nem volt mód.

Lázár János szokásos sajtótájékoztatóján akkor arról beszélt, hogy az EB azért indította az eljárást, mert Magyarország megtámadta a kötelező kvótákról szóló uniós döntést az Európai Bíróságon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy Brüsszel bosszút állt Magyarországon. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint csupán néhány „technikai”, főleg a jogalkalmazást érintő kérdéssel kapcsolatban emelt kifogást a testület, érdemi hibát nem talált.

Ahogy arról beszámoltunk, a bizottság több pontban bírálta Magyarországot, egyrészt azt kifogásolta, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal még a fellebbezés elbírálása előtt az ország elhagyására kényszeríti a kérelmezőket. Továbbá az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben az eljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló uniós irányelv rendelkezéseit. Az is problémás, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó új magyar törvény értelmében nem kötelező a kérelmezők meghallgatása.

Novemberben kötelezettségszegési eljárást indított az EB Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítélte meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.

Mártha Imre – aki korábban a paksi atomerőművet is felügyelő Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója volt – lapunknak akkor elmondta: az erőmű bővítése kapcsán maga is az orosz technológia mellett foglalt állást, tekintettel a jelenleg üzemelő orosz tervezésű erőművel összefüggő szinergiákra. Azt azonban az Orbán Viktorral folytatott korábbi személyes beszélgetésekor is határozottan javasolta a kormányfőnek és a kormánytagoknak, hogy mindenképpen versenyeztetni kell az erőmű-építési ajánlatokat, és meg kell szorongatni minden potenciális szállítót. Ez azonban elmaradt. Így már nehezen derül ki, hogy valóban a lehető legolcsóbban bővítjük-e a paksi erőművet, vagy a piacinál magasabb árat fizetünk érte. Ez pedig nem mindegy egy hozzávetőleg 12 milliárd eurós (3600 milliárd forint) beruházásnál, ahol már tízszázalékos felár is 1,2 milliárd euró többletkiadást tehet ki.

Lázár János ezzel kapcsolatban hangsúlyozta : Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban. A Fidesz-frakció szerint Brüsszel döntése újabb támadás a rezsicsökkentés ellen: a paksi áram a legolcsóbb áram, ezért az atomerőmű fejlesztése nemzetstratégiai érdek. Szijjártó Péter pedig úgy nyilatkozott, hogy még nem kezdődött el a Paks II-re kapott hitel felhasználása, és annak ellenére nem kell újratárgyalni az oroszokkal kötött államközi szerződést, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indított miatta.

November végén aztán újabb pofont kapott a kormány atomerőműügyben. Az Európai Bizottság úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a beruházás finanszírozása megfelel-e az EU-s szabályozásnak. A vizsgálat azt kívánja feltárni, vajon egy magánbefektető hasonló feltételekkel finanszírozta volna-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz állami támogatást vettek igénybe és nem kizárólag a piac erőforrásait használták fel, a bizottságnak arról kell megbizonyosodnia, hogy az megfelelt-e az EU-s szabályozásoknak, a támogatási intézkedés arányos-e a kitűzött célokkal és nem vezet-e az energiapiac torzulásához.

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű bővítésének kormánybiztosa lapunknak azt nyilatkozta, hogy akár magánbefektetésként is megvalósulhatna a két új paksi reaktor megépítése, miután tiltott állami támogatás nélkül is garantált a beruházásba fektetett tőke megtérülése. Az pedig nem ellentétes az uniós joggyakorlattal, hogy az orosz Roszatom versenyeztetés nélkül kapta meg az erőmű-építési megbízást.

Sok mindenre fény derült azzal, hogy Jávor Benedek EP-képviselő nyilvánosságra hozta honlapján a Paks II. beruházás számos, a kormány által eltitkolt részletét: egyrészt nem tudjuk visszaszállítani a kiégett fűtőelemeket Oroszországba, azokat hosszú ideig az erőmű területén tároljuk majd; másrészt a le nem hívott hitel után 0,25 százalékos díjat kell fizetni. Az általánosnak mondható 5 százalékos késéssel számolva ez 30-35 milliárd forint pluszköltséget jelenthet. Az erőmű kihasználtságával kapcsolatosan is ellentmondásokat tartalmaznak a magyar tervek.