A vizsgálat azt kívánja feltárni, vajon egy magánbefektető hasonló feltételekkel finanszírozta volna-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz állami támogatást vettek igénybe és nem kizárólag a piac erőforrásait használták fel, a bizottságnak arról kell megbizonyosodnia, hogy az megfelelt-e az EU-s szabályozásoknak, a támogatási intézkedés arányos-e a kitűzött célokkal és nem vezet-e az energiapiac torzulásához.
A Paks II. beruházás mérete és jelentősége miatt tartja fontosnak az Európai Bizottság, hogy körüljárja, vajon a beruházás finanszírozása a piaci feltételek szerint történt-e, vagy az állami támogatás befolyásolta-e azt. Ennek megállapítása egy részletes elemzést igényel – idézi Margrethe Vestager versenyjogi biztost a bizottsági közlemény.
Végezetül Magyarország befektetésének kellőképpen meg kell térülnie.
A mélyreható vizsgálat lehetőséget biztosít az érintett harmadik félnek is, hogy hozzászóljon az intézkedéshez, ami nem feltétlenül befolyásolja a vizsgálat kimenetelét – írták.
Az LMP azt követeli, hogy a kormány az európai uniós eljárások végéig állítsa le a paksi erőműbővítés százmilliárdos kiadásokat jelentő előkészületeit, ellenkező esetben az ellenzéki párt megfontolja, hogy feljelentést tesz költségvetési csalás és államigazgatási jogkörben végzett károkozás miatt.
Szél Bernadett, a párt társelnöke ezt az után jelentette ki sajtótájékoztatón, hogy az Európai Bizottság hétfőn azt közölte: úgynevezett mélyreható vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a beruházás finanszírozása megfelel-e az uniós szabályoknak.
Az LMP képviselője emlékeztetett arra, hogy múlt héten a közbeszerzés uniós szabályainak megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárást a beruházással kapcsolatban az Európai Bizottság, és tudomása van arról, hogy a testület környezetvédelmi főigazgatósága is vizsgálódik a környezeti információk titkosítása miatt.
„Az lesz a harmadik piros lap a beruházásnak” – jelentette ki, emlékeztetve arra is, hogy az ország idei büdzséje 28 milliárd forintot, míg a jövő évi 113 milliárdot tartalmaz a kapacitásfenntartás előkészítésére. Szél Bernadett szerint a kormány nem veszélyeztetheti az adófizetők pénzét egy olyan beruházás előkészületeire, amely nem biztos, hogy megvalósul.
Kijelentette azt is: egy olyan kormány, amely nem tud levezényelni egy engedélyeztetési eljárást, egy atomerőmű-bővítést sem tudna.
Ismert, múlt héten kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt.
Közleményében a bizottság azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.
Mint arról a Magyar Nemzet csütörtöki számában is írt: nem volt versenytárgyalás a paksi atomerőmű két új blokkja kivitelezőjének kiválasztásakor, így a szakértők szerint vitathatatlan, hogy a magyar kormány megszegte az Európai Unió közbeszerzési szabályait.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter aznap sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban. Hangsúlyozta: Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében. Leszögezte azt is: jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna.
