Számításaink szerint mindenképpen megtérül a két új paksi reaktor építésére fordított összeg, tiltott állami támogatás igénybevétele nélkül is. Így a beruházás akár piaci alapon, magántőkéből is megvalósulhatna, s ezt az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során be is tudjuk bizonyítani – nyilatkozta lapunknak Aszódi Attila a kétnapos Atomex-Europe 2015 című nemzetközi fórum és kiállítás tegnapi megnyitóját követően. A paksi atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztost annak kapcsán kérdeztük erről, hogy a napokban az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. Az uniós testület szerint ugyanis felmerült a gyanú, hogy a paksi beruházás tiltott állami szubvencióban részesül. Emellett a bizottság amiatt is eljárást indított, mert az orosz állami atomipari konszern, a Roszatom versenyeztetés nélkül kapta meg a paksi építkezés jogát.
Aszódi Attila kérdésünkre válaszolva azt is elmondta: az Európai Unió jogrendjéhez illeszkedően kötötte meg a kormányzat a megállapodást a Roszatommal. A magyar fél jogértelmezését pedig – vagyis azt, hogy verseny nélkül is ki lehet adni az építési megbízást – szerinte az is alátámasztja, hogy Európában más országokban sem tenderen választották ki a megbízók az atomerőművek kivitelezőit. A kormánybiztos hozzátette: bízik abban, hogy a vitás kérdésekben hamarosan sikerül egyezségre jutni az unióval, és zavartalanul folytatódhat a paksi beruházási program megvalósítása.
A konferencián tartott sajtótájékoztatón Kirill Komarov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese ugyancsak azt hangsúlyozta, Európa más országaiban is tárgyalásos úton választottak az atomerőmű-építésekhez kivitelezőt a megrendelők. Az ilyen beruházások kapcsán ugyanis olyan sok kérdést kell tisztázniuk a feleknek, amennyit egy versenytárgyalás során nem lehetséges. Ezt az orosz cég vezetője szerint a csehországi temelíni atomerőmű bővítésére kiírt tender „elbukása” is bizonyítja. Komarov hangsúlyozta, hogy partneri hálózatuk folyamatosan bővül, és magyar cégek is tudnak szállítani megrendelésükre. Elmondta azt is, hogy elektronikus beszerzési rendszerük nyitott az érdeklődők számára. Komarov egyébként az M1 aktuális csatornán is hangsúlyozta, hogy a Roszatom nemcsak Paksnál, hanem további atomerőmű-építéseinél is nyitott a magyar cégekkel való együttmükődésre.
Aszódi Attila beszélt arról is, hogy lezárult a paksi bővítés környezeti engedélyezésének lakossági konzultációs szakasza, s a környezetvédelmi engedélyt várhatóan néhány hónapon belül kiadja a hatóság. A kormánybiztos hangsúlyozta, a létesítési engedély megszerzését legkésőbb 2017 végére tervezik, hogy 2018-ban megkezdődhessen az építkezés. Hozzátette, a beruházáshoz összességében mintegy hatezer engedélyre van szükség. A tervek szerint a két új paksi blokk üzembe helyezése 2023 végén, illetve 2024 elején kezdődhet, majd a létesítmények 2025-ben, illetve 2026-ban kapcsolódhatnak be a hazai áramtermelésbe.
Aszódi Attila emlékeztetett arra, az utóbbi években évi egy százalékkal nőtt a hazai villamosenergia-felhasználás. Tavaly az áram 32 százaléka importból származott, elsősorban szénerőművekből, de ezeket az Európai Unió klímapolitikai okok miatt szeretné kiszorítani a termelésből. A kormánybiztos felidézte: előrejelzések szerint mintegy 7300 megawatt új áramtermelő kapacitásra lesz szükség Magyarországon 2030-ig. – A paksi atomerőmű jelenleg négy blokkja adja a hazai áramfogyasztás 36 százalékát, de ezek meghosszabbított engedélye is lejár 2032 és 2037 között – jegyezte meg a szakember. A kormánybiztos elmondta, az építkezésre felvenni tervezett tízmilliárd eurós orosz hitelkeret egy részének felhasználására már 2018 előtt, az előkészítésnél is szükség van, míg a visszafizetés 2026 áprilisától aktuális. – Nemzetközi tapasztalatok szerint a tervezési-engedélyezési költség a teljes beruházás 6-10 százalékát teszi ki – fűzte hozzá.
