Aszódi Attila beszélt arról is, hogy lezárult a paksi bővítés környezeti engedélyezésének lakossági konzultációs szakasza, s a környezetvédelmi engedélyt várhatóan néhány hónapon belül kiadja a hatóság. A kormánybiztos hangsúlyozta, a létesítési engedély megszerzését legkésőbb 2017 végére tervezik, hogy 2018-ban megkezdődhessen az építkezés. Hozzátette, a beruházáshoz összességében mintegy hatezer engedélyre van szükség. A tervek szerint a két új paksi blokk üzembe helyezése 2023 végén, illetve 2024 elején kezdődhet, majd a létesítmények 2025-ben, illetve 2026-ban kapcsolódhatnak be a hazai áramtermelésbe.
Aszódi Attila emlékeztetett arra, az utóbbi években évi egy százalékkal nőtt a hazai villamosenergia-felhasználás. Tavaly az áram 32 százaléka importból származott, elsősorban szénerőművekből, de ezeket az Európai Unió klímapolitikai okok miatt szeretné kiszorítani a termelésből. A kormánybiztos felidézte: előrejelzések szerint mintegy 7300 megawatt új áramtermelő kapacitásra lesz szükség Magyarországon 2030-ig. – A paksi atomerőmű jelenleg négy blokkja adja a hazai áramfogyasztás 36 százalékát, de ezek meghosszabbított engedélye is lejár 2032 és 2037 között – jegyezte meg a szakember. A kormánybiztos elmondta, az építkezésre felvenni tervezett tízmilliárd eurós orosz hitelkeret egy részének felhasználására már 2018 előtt, az előkészítésnél is szükség van, míg a visszafizetés 2026 áprilisától aktuális. – Nemzetközi tapasztalatok szerint a tervezési-engedélyezési költség a teljes beruházás 6-10 százalékát teszi ki – fűzte hozzá.
