Paks II: kiderülnek a titkok

Nem véletlenül takargatta a kormány az erőmű-beruházás dokumentumait.

MN-összefoglaló
2015. 12. 04. 6:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő a Paks II beruházás számos, a kormány által eddig titkolt részletét hozta tegnap nyilvánosságra honlapján. Az Európai Bizottság (EB) ugyan számos lényeges részletet kitakart abból a kétszáz oldalas titkos dokumentumból, amely a magyar kormánnyal folytatott levelezést, valamint a bizottság kérdéseit és a magyar válaszokat tartalmazza, de így is sok mindenre fény derült.

Például hogy a korábbi kormányzati kommunikációval ellentétben nem szállítjuk vissza a kiégett fűtőelemeket Oroszországba, hanem a 2050-re tervezett végső elhelyezést biztosító lerakó elkészültéig az erőmű területén tároljuk majd. A finanszírozás részleteit ugyan kitakarták, az azonban kiderült, hogy a le nem hívott hitel után 0,25 százalékos díjat kell fizetni. Az általánosnak mondható 5 százalékos késéssel számolva ez 30-35 milliárd forint pluszköltséget jelenthet.

A VS.hu összefoglalójából kiderül, hogy nem tudni, a magyar kormány is kérte-e azokat az áradások vagy tűz esetére vonatkozó biztonságnövelő beruházásokat, amelyeket az oroszok által épített hasonló finn erőmű tulajdonosai igen, s amelyek fontosságára a bizottság külön felhívta a figyelmet. De az erőmű kihasználtságával kapcsolatosan is ellentmondásokat tartalmaznak a magyar tervek. Amíg ugyanis a megtérülésről beszélnek, 95 százalékos kihasználtsággal számolnak, amikor viszont a rendszerbe illesztést, illetve a dunai hőterhelést elemzik, már az aktuális igények szerinti működésről és a környezetvédelmi határértékek betartása érdekében rendszeres üzemszünetről is szó esik.

Visszatérő problémaként említi Jávor – amit a bizottság is észrevételez –, hogy hamisan modellezi a várható energiapiaci környezetet a magyar kormány: 1,5 százalékos áremelkedéssel számolnak 2020-ig, s figyelmen kívül hagyják az addig üzembe lépő erőművek áreltérítő hatását. Ellentmondásos a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos magyar álláspont is. Az EB  kérdésére válaszolva nyomatékosítják ugyan, hogy a leszerelés és a hulladék ártalmatlanításának költségeit az alap fedezi. Ezzel szembemegy az a nemrégiben napvilágot látott ötlet, hogy másra használják el az itt összegyűlő összeget. Ha ez megtörténik, kútba is eshet Paks II, mert az alap folyamatos feltöltéséhez ragaszkodik az unió.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.