Fontos bizonyítékokat talált a nyomozó hatóság a kormányfő ellen állítólag merényletre készülő két férfinál – írja a lap, de ezekről a megtalált bizonyítékokról a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el részleteket. A Népszabadság érdeklődésére azt közölték, hogy szakértők bevonásával vizsgálódnak.
Bővebben itt olvashat arról, hogy kikre csapott le a TEK november 22-én, az ügy fejleményeiről pedig itt talál információkat.
A napilap idéz egy a miniszterelnök közelében élő informátort, aki szerint sem a meghiúsult merénylet napján, sem azt követően nem tapasztalták, hogy a kormányfő védelmét megerősítették volna. Korábban, mint mondták, már akkor is látható jelei voltak a fokozottabb védelemnek, ha egy marginális csoport kormányellenes tüntetést hirdetett meg a belvárosban – írják.
A Népszabadság értesülései szerint az állítólagos merénylet tervezett időpontjában a terrorelhárítók jó előre „kimenekítették” Orbán Viktort onnan, ahol az előzetes információk alapján lecsaptak volna rá a támadói. A kimenekítés már azelőtt megtörtént, hogy a gyanúsítottak, M. Péter (62) és R. Gyula (60) elindultak volna végrehajtani tervüket. Csak a kimenekítés után csaptak le a szélsőséges párosra. Egyes szakemberek véleménye szerint túlságosan is hamar vonták ki őket a forgalomból, vagyis túl távol attól a helytől, ahol a merényletet elkövették volna.
A lap értesülései szerint a korosodó, állítólagos merénylők megkísérelhették az ellenállást, sőt még azt is meg tudták kísérelni, hogy a náluk lévő lőszerek egy részét szétszórják.
A lap rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a körülményektől függetlenül komolyan kellett venni a két, hatvanas éveiben járó férfit. Olyan bizonyítékok kerültek elő ugyanis a náluk tartott házkutatásokon, amelyek eltökéltségről, kétségbevonhatatlan szándékról árulkodtak. A gyanú, hogy aznap a kormányfő elleni merénylet szándékával ültek autóba, akkor is fennáll, fogalmazott egy, az ügyet jól ismerő belügyi forrás, ha egyelőre még csak lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel gyanúsítják őket.
A két férfi és a titkosszolgálatok által 15-20 fősre becsült létszámú – a merénylettől amúgy elhatárolódó, a lesből támadást magától és tagjaitól egyaránt „genetikailag idegennek valló” – Magyar Nemzeti Hadsereg egyike volt azoknak a szélsőséges szervezeteknek, amelyeket a magyar hatóságok már korábban is figyeltek, lehallgatták a telefonbeszélgetéseiket is.
Ismert, Hajdu János, a TEK főigazgatója a rajtaütést követő héten még azt mondta, két csoportot fogtak el, lőfegyvereket, robbanóanyagokat is találtak náluk, a házkutatásokon pedig „bombalaborra” is bukkantak. Hajdu szavai szerint ezeket úgy rakták össze, hogy azokat „álcázott eszközként lehetett volna indítani”.
