Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: néhány európai uniós ország – leginkább az alapítók – le akarja választani magáról a közép-európai országokat, ahonnan a migránsok érkeztek az EU-ba.
„Teljesen elfogadhatatlan magyar szempontból bármilyen szerveződés, amely ki akarná lökni a magyarokat a szabad mozgás lehetőségéből, hiszen mi voltunk az egyetlenek a schengeni tagállamok közül, akik valóban megvédték Schengen, tehát a szabad mozgás övezetének külső határát” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: a visegrádi együttműködés tagállamai – Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia – csütörtökön Prágában megállapodtak, hogy szervezetten lépnek fel a saját mozgási szabadságuk megvédése érdekében, és ezért megalapították a Schengen Barátai nevű kört. A többi uniós tagállamot pedig arra szólítják fel, hogy csatlakozzanak hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordult a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztása miatt, a miniszterelnök jelezte: e lépés nem szimbolikus, hanem érdemi, hatályon kívül szeretnék helyeztetni a bírósággal a kvótákról szóló döntést, amely Magyarország szerint ellentétes az EU-s jogszabályokkal. „Nem mondhatják meg nekünk Brüsszelben, hogy kikkel éljünk együtt, senkinek nem lehet hatalma Brüsszelben arra, hogy ide telepítsen olyan embereket, akikkel mi nem akarunk együtt élni” – közölte a kormányfő.
A betelepítési kvóta kockázatairól indított kormányzati tájékoztató kampányt azzal magyarázta, hogy a kabinetnek meg kell próbálnia összerendezni a fontos információkat, és tájékoztatnia kell az embereket.
Szerinte a világ politikai szereplőinek azon kell dolgozniuk, hogy akik elmenekültek otthonról, visszatérhessenek. Ezért rendezni kell a szíriai helyzetet, majd mindenkit, aki onnan jött, vissza kell vinni oda, és meg kell kezdeniük annak a világnak az újjáépítését.
A múlt heti EU–Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. Magyarország szerint ez hibás logika. Hazánk támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, „nem koldulhatunk biztonságot” – jelentette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU–Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben. Olyan uniós–török megállapodás azonban nem jöhet létre – folytatta –, amely alapján Törökországból százezerszám szállítanának be Európába újabb migránsokat, majd őket kötelező erővel szétosztanák az EU tagállamai között. „Volt ilyen gondolat, ezt a gondolatot meg kellett fékezni, ez szerintem lekerült a napirendről, de a kísérletek újra és újra fellobbannak” – mondta, megjegyezve, hogy most is van olyan európai tanácskozás, amelyen ezt a kérdést próbálják „újrarendezni”. A miniszterelnök szavai szerint „őrült gondolat”, hogy az európai élet akkor lesz „boldog, fényes, kívánatos”, ha milliószám engednek be migránsokat.
Azt, hogy az Európai Bizottság nyilvántartásba vett egy Magyarországgal szembeni polgári kezdeményezést, a kormányfő bosszúnak minősítette. Szerinte arról van szó, hogy a „népvándorlás” kezelésének magyar és közép-európai módszere sikeres, és a nyugati országokban élők is inkább ezt támogatják. „És vannak Európában vezetők, üzleti körök, emberi jogi aktivisták, akik dühösek a magyarokra, hogy – szemben az ő ideológiájukkal – bebizonyították: igenis lehetséges demokratikus módon, az európai emberek akaratával egyező módon megvédeni ezt a kontinenst” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország ki fogja védeni ezt a bosszút.
Azt is mondta, hogy „Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont nemzetek nélkül nincs Európa. Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy nyílik az olló az európai emberek és a vezetők akarata között, ami demokráciaprobléma. „Nem lehet szembemenni az emberekkel” – hangsúlyozta, a liberális helyett pedig egy „ismét demokratikus” korszakot sürgetett Európában.
A rádióinterjúban szóba kerültek a transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások is, s a miniszterelnök megjegyezte: időközben az Egyesült Államok szabad kereskedelmi megállapodásokat kötött Ázsia tekintélyes térségeivel, és ezek érinteni fogják a Magyarországon termelő cégek nemzetközi versenyképességét is. Most szerinte ezeket az amerikai–ázsiai megállapodásokat kell elemezni.
Az oktatásra kitérve a kormányfő arról beszélt, hogy a munkaalapú gazdaságnak a híve, ahogyan annak is, hogy össze kell kapcsolni az oktatást a gazdasággal. A jó minőségű, életszerű oktatás erősíti az ország gazdasági teljesítményét – hangsúlyozta.
Mint arról az MNO csütörtökön beszámolt: két évre felfüggeszthetik pénteken az Európai Unió miniszterei a schengeni útlevélmentes zónát, méghozzá a görög határon beömlő migránsáradat miatt – írja a Financial Times. Az indoklás szerint a görög határon tapasztalt hiányosságok veszélyeztetik Schengen biztonságát, miután 1,2 millió migráns érkezett a zónán belülre lényegében ellenőrizetlenül.
