Az Igazságügyi Minisztérium kedden töltötte föl a Kormány.hura a 2002. január 1. és 2015. december 30. között az igazságügyi miniszter felterjesztése alapján hozott kegyelmi döntésekről készült statisztikát. Az adatokból kiderül, hogy 2015-ben összesen 816 elítélt kért kegyelmet, közülük 24-en meg is kapták. 2002 óta csak 2003 (36), 2004 (41) és 2008 (27) hozott több támogatott kérelmet. Érdekes, hogy 2014-ben mindössze négyen jártak sikerrel. A kegyelmi kérvények száma 2008 óta nem lépte át az ezret, az azt megelőző években 1150 volt a legkevesebb, a legtöbb pedig 1378.
A kegyelmi ügyekhez kapcsolódó halasztási és félbeszakítási kérelmek közül tavaly 85-ből 10 kapott támogatást.
A köztársasági elnök az igazságügyi miniszter, illetve a legfőbb ügyész előterjesztésére dönthet kegyelemről, melyet – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem köteles indokolni. A határozat akkor válik érvényessé, ha az igazságügyi miniszter ellenjegyzi, olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.
Az államfő kegyelmi jogköre a büntetésekre – szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás – és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, továbbá a büntetőjogi intézkedések közül kizárólag a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára, illetve a fiatalkorúak esetében kiszabható javítóintézeti nevelésre terjed ki. A fentiekben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.
