A menedékkérők létszámának korlátozásáról szóló osztrák döntést Orbán Viktor úgy kommentálta: „a dogmatikus gondolkodás végül is kapitulált a valóság és a józan ész előtt”.
Európa nem tud korlátok nélkül, ellenőrizetlenül óriási idegen embertömegeket befogadni – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint ez mondatott ki a bécsi intézkedésben is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar álláspont szerint a legjobb, ha egy bevándorló sem jön.
A migránsok útvonalának esetleges átterelődését firtató kérdésre a kormányfő úgy reagált: „az útvonal oda terelődik, ahova akar, de hogy Magyarországon nem megy majd keresztül, az egészen biztos”. Emlékeztetett, hogy a magyar–román határ egyes szakaszain már megtörtént egy esetleges határzár előkészítése, és a kerítésépítéshez szükséges kapacitások is megvannak.
Orbán Viktor ismét kritizálta az általa „brüsszelizmusnak” nevezett jelenséget, amely szerinte abban áll, hogy a nemzetállamoknak nem engedik a problémák megoldását, hanem közös európai megoldást emlegetnek, miközben nem történik érdemi lépés. A hatáskörök elvonása a nemzetállamoktól úgy, hogy közben azokat Brüsszel nem tudja ellátni, gyengíti az Európai Uniót – mondta.
A kormány alkotmánymódosítási tervéről szólva – amely alapján önálló tényállás lenne az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet – a miniszterelnök úgy nyilatkozott: azt akarják, hogy a terror elleni fellépésben Magyarországnak is legyenek meg azok a lehetőségei, amelyekkel a legtöbb nyugat-európai ország rendelkezik. Ehhez az ellenzék támogatását kérték, de – mint mondta – „még nem áll jól az ügy”. Szerinte az ellenzéki kritikáknak nincs ténybeli alapjuk. Ha csak a töredéke igaz lett volna az elmúlt években mindannak, amit a baloldaliak diktatúraveszély-ügyben mondtak, „szügyig állnánk az önkényben” – fogalmazott, kijelentve: „Magyarország Európa egyik legszabadabb országa”.
A miniszterelnök a rádióinterjúban ismét kiállt Lengyelország mellett. Szerinte a lengyel kormány nem tett olyat, ami miatt az EU-nak kritikát kellene megfogalmaznia. Brüsszelt irritálja, ha erős nemzetállamok vannak és azok egyenesen beszélnek. Ez „pavlovi negatív reflexeket vált ki az európai bürokratákból” – mondta.
Szerinte Közép-Európa semmiben nem marad el a demokrácia követelményeit tekintve a kontinens nyugati felétől. Sőt vannak olyan jelenségek, amelyek Közép-Európában nem fordulhatnának elő.
„Képzelje el, ha a magyar kormány elérte volna azt, hogy egy közérdeklődésre számot tartó, az emberek biztonságát veszélyeztető tömeges atrocitás esetén – mint amilyen a kölni volt – a magyar médiának sem az állami, sem a magán része erről napokig ne adjon hírt. Ön szerint én hány napig maradhattam volna hivatalban?” – példázta.
„Hátrább az agarakkal, a nyugatiaknak semmilyen erkölcsi és ténybeli alapjuk nincs arra, hogy demokráciakritériumokat kérjenek rajtunk számon” – mondta.
Belpolitikai kérdésekre rátérve a kormányfő közölte: bár „a működő magyar reformok eredményei most, januárban jelennek meg az életünkben”, a kabinet már dolgozik azon, hogyan néz majd ki – az idei első félévben elfogadandó – 2017-es költségvetés.
A jövő évi büdzsében is a családok támogatása lesz a prioritás, emellett szeretnének eljutni oda, és egy áttörés jellegű lépést tenni azért, hogy ne csak a gazdasági összteljesítmény arányában csökkenjen az államadósság, hanem ténylegesen is – jelezte.
A következő években bővülő gazdasági lehetőségek nagy részét a kormány a magyar családok megerősítésére és otthonhoz juttatására fogja fordítani – tette hozzá.
A családok otthonteremtési kedvezményét (csok) a miniszterelnök úgy jellemezte, mint a gazdasági növekedést és a családokat egyszerre segítő otthonteremtési rendszert. Szerinte ezzel sikerül változtatni a lakáspiac bénultságán és a gyermekvállalást nehezítő bonyolult lakáshoz jutáson.
Orbán Viktor kitért az elmúlt napok budapesti taxistüntetésére is, amellyel kapcsolatban megerősítette, hogy a kormány szerint igazuk van a taxisoknak. Hangsúlyozta: egyértelmű, mindenkire vonatkozó szabályozásra van szükség, amelyet be kell tartatni. A következő napokban lesznek is ilyen változások – tette hozzá.
A fővárosi agglomeráció tömegközlekedéséről szólva megemlítette, hogy folyamatosak a tízmilliárdos nagyságrendű elszámolási viták arról, ki kinek tartozik. „Az együttműködés ezen a területen nem megoldott” – mondta, hozzáfűzve: ezért egyetért Tarlós István főpolgármesterrel abban, hogy ilyen nehézségek esetén tiszta vizet kell önteni a pohárba, és mindenkinek a saját feladatát kell ellátnia. A Budapesten belüli tömegközlekedés fenntartása az önkormányzat feladata, a helyközi közlekedés biztosítása pedig a kormányzaté – tette egyértelművé.
Ha a gazdasági reformokkal és az illegális bevándorlás veszélyeinek elhárításával megbirkózott a kormány, akkor „csak megoldunk már néhány buszjáratot” – jegyezte meg.
