Terror: nem jön össze a kétharmad

Sem az ellenzéki frakciók, sem a Magyar Nemzetnek nyilatkozó független képviselők nem támogatják a kormány javaslatát.

Markotay Csaba
2016. 01. 28. 5:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legalább két ellenzéki képviselő szavazatára lenne szükségük a kormánypártoknak ahhoz, hogy az Országgyűlésben el tudják fogadtatni a terrorveszélyhelyzet miatt tervezett alaptörvény-módosítást, ám a Magyar Nemzet által megkeresett független honatyák közül senki sem támogatja a javaslatot. Valamennyi képviselő kifogásolta, hogy a kormány önálló hatáskörben dönthetne az új, különleges jogrend hatvan napra történő elrendeléséről, ami ráadásul olyan jogkorlátozó intézkedésekre ad lehetőséget, mint például a szerkesztőségek vagy az internet ellenőrzése, kijárási tilalom elrendelése, illetve a külföldiekkel való kapcsolattartás tiltása. Miután a frakcióval rendelkező ellenzéki pártok is elutasítják a kormány jelenlegi terveit, jelen állás szerint nem lesz meg a kétharmados parlamenti többség.

– A DK négy független képviselője semmilyen formában nem támogatja a nemrég nyilvánosságra került elképzeléseket – jelentette ki megkeresésünkre Vadai Ágnes. Szerinte a most megismert elképzelés „nem a magyar polgárok biztonságáról szól, hanem az Orbán-kormány teljhatalmáról”. A párt ugyan nyitott arra, hogy általában a rendkívüli jogrenddel kapcsolatban egyeztessen, de a mostani elképzelést, amit ráadásul nem is a Miniszterelnökség vagy a belügyi tárca, hanem a Honvédelmi Minisztérium terjesztett elő, ebben a formájában ki kell dobni.

– Nincs ok új tényállást felvenni a jelenleg az alaptörvényben szereplő különleges jogrend esetei közé, a terrorveszélyhelyzetről szóló passzustól ugyanis semmivel nem lesz biztonságosabb az ország – ezt már az Együtt független parlamenti képviselője, Szelényi Zsuzsanna mondta lapunknak. Szerinte a terrorizmussal szemben a jelenlegi alkotmányos keretek is megfelelő fellépést tesznek lehetővé a kormánynak. – A terrorizmus ellen nem alkotmánymódosítással, hanem például a különböző országok titkosszolgálatainak együttműködésével kell küzdeni – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért ő nem (és mivel az Együtt álláspontjáról van szó, így nyilván a párt másik független képviselője, Szabó Szabolcs sem) fogja megszavazni jelenlegi formájában az erről szóló fideszes elképzelést.

A Párbeszéd Magyarországért pártot képviselő Szabó Tímea megkeresésünkre egyértelművé tette, hogy nem szavazná meg a kormány jelenlegi javaslatát, ha az az Országgyűlés elé kerülne.

Ugyanezt mondta a liberális Fodor Gábor, aki azt is hozzátette, nem látja azt a törekvést, hogy olyan irányban változtasson a kabinet, ami egyáltalán elfogadható lenne. Véleménye szerint a Fidesz célja mindössze az, hogy háborús pszichózist tartson fenn.

Kész Zoltán sem tartja elfogadhatónak a honvédelmi tárca által készített előterjesztést sem a jelenlegi formájában, sem valamilyen szintű változtatással. A veszprémi körzetben egyéniben az Országgyűlésbe került politikus szerint ugyanis a tervezet „bűzlik attól, hogy minden alap nélkül a kormány teljhatalmat akar adni saját magának igen hosszú időre”. Ő is úgy látja, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között is lehetőség van egy esetleges terrorveszély-helyzet kezelésére, ehhez nem kell alaptörvényt módosítani.

A Magyar Nemzet többször kereste Kónya Pétert is, hogy megszavazná-e a kormány terveit az Országgyűlésben, ám lapzártánkig nem sikerült elérnünk. A képviselő egyébként már szavazott együtt a Fidesszel, amikor a Ház arról döntött, hogy a kormánynak meg kell támadnia a kötelező uniós befogadási kvótát.

A frakcióval is rendelkező ellenzéki pártok már korábban egyértelművé tették, hogy elutasítják a kormány terveit, de saját javaslataik alapján hajlandók lennének tárgyalni. Egyelőre azonban kérdéses, hogy lesz-e újabb többpárti egyeztetés a témában. Ráadásul van, amiből az ellenzék nem enged. A Jobbik először még négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötötte volna a terrorveszélyhelyzet kihirdetését, később viszont azt közölték, hogy a hatvan nap radikális csökkentése – például két napra – akár elfogadható lehet. Az MSZP azt elfogadná, hogy a kormány dönthessen a különleges jogrendről, ám csak néhány intézkedésre adnának lehetőséget, utána pedig kétharmados parlamenti döntéshez kötnék a további lépéseket.

Mindkét párt, illetve az LMP is attól tart, hogy a kormány a jelenlegi terveivel túlhatalmat kap. A fideszes Németh Szilárd szerint viszont „törvénytisztelő embereknek semmitől sem kell tartaniuk”. A kormánypárt alelnöke az ATV tegnap reggeli műsorában az ellenzéki javaslatok közül csak azt emelte ki, hogy az Országgyűlés összehívása szerinte időhúzás lenne, más felvetést nem említett, azt hangsúlyozta, hogy az ellenzék nem konstruktív.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.