• Kőkemény odavágásokkal csatáztak a történészek az Akadémián
A Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának háromrészes vitasorozata Hóman Bálintról:
• Ujváry Gábor: Hómant még a népbíróság sem illette olyan súlyos vádakkal, mint mai bírálói
• Kovács M. Mária: Magyar-e a nagypapa?
• Ujváry Gábor: Hóman és az antiszemitizmus
December 11-én Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere „az ország és a város érdekeit szem előtt tartva” arra kérte a Hóman Bálint Alapítványt, hogy gondolja át a szobor felállítását, és kérte, hogy a közpénzt, amelyet a magyar államtól és az önkormányzattól kaptak, fizessék vissza. December 13-án több százan gyűltek össze a székesfehérvári Bartók Béla téren rendezett rendhagyó hanukaünnepségen, hogy tiltakozzanak a térre tervezett Hóman-szobor felállítása ellen.
Ezután az alapítvány elállt a szoborállítástól, amit december 18-án tudomásul vett Székesfehérvár közgyűlése, és hatályon kívül helyezte júniusi határozatát, ami a kétmillió forintos önkormányzati forrás és a szoborállítás támogatásának visszavonását jelenti.
Hóman Bálintot 1946-ban a Szovjetunió elleni 1941-es hadba lépés miatt háborús bűntettért életfogytiglanra ítélték, a börtönben hunyt el 1951-ben. Tavaly perújítási eljárásban a Fővárosi Törvényszék jogerősen kimondta az 1946-os ítélet semmisségét, és bűncselekmény hiányában felmentette a háborús bűntett vádja alól Hóman Bálintot.
