Két robbanás rázta meg kedd reggel nyolc órakor Brüsszel Zaventem repülőterét – terrortámadás történt, amelyet nagyjából egy órával később még egy detonáció követett, ezúttal a brüsszeli metró forgalmas, Maelbeek nevű állomásánál. A merényletekben több mint 30 ember halt meg, és kétszáznál is több a sérültek száma. A támadásokban két magyar – egyikük kormányalkalmazott – is megsebesült.
Maelbeek állomás egyébként Brüsszel szívében, az európai uniós intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács épületeinek közvetlen közelében található. A detonáció után a metró vezetője azonnal megállította a szerelvényt, a pánikba esett utasok pedig az alagutakon keresztül menekültek. A merényleteket az Iszlám Állam vállalta magára. A hajtóvadászat jelenleg is folyik a feltételezett elkövetők után, egy személyt másnap őrizetbe is vettek.
A merényletek hatására Magyarországon is a második legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget: a fő közlekedési csomópontokat, valamint a Liszt Ferenc repülőteret megszállták a Terrorelhárítási Központ emberei, valamint gépfegyverrel felszerelt rendőrök.
A jövőben akár még tovább is elmehetne a kormány terrorveszély idején, legalábbis erről akarnak a közeljövőben törvényt hozni. Pintér Sándor belügyminiszter javaslata alapján felállítanának egy terrorelhárítási információs és bűnügyi ellenőrző központot, valamint ellenőrzés alá vonnák a telefonos és internetes adatforgalmat.
„A magánszektor által kódolt, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szakszolgálat által azonos időben nem lefordítható adatszolgáltató eszközöket – gondolok a telefonra és az internetes adatszolgáltatásra – ellenőrzés alá tudjuk vonni. Ennek megfelelően egy törvényt kell alkotnunk, hogy ezek a szervezetek, akik ezt létrehozták, magánvállalkozások, akik ezt létrehozták, biztosítsák a dekódolást, a megfelelő szervezetek részére” – közölte Pintér Sándor.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ATV Start műsorában jelentette be, hogy teljes egészében megszűnik nyáron a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). Az államtitkár elmondta, a tavaszi ülésszakon egy új szabályozást alakítanak ki, hogy szeptemberre teljesen kialakuljon egy olyan új rendszer, amely sokkal kevésbé lesz központosított. A pedagógusok már hosszú hetek, hónapok óta demonstrálnak az oktatási rendszer megváltoztatásáért és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működése ellen. „Vannak szakmai kritikák, amelyeket mi is elfogadunk, amiken javítani kell” – ismerte el az államtitkár. Rétvári arról is beszélt, hogy kevesebb lehet a jövőben a kötelező tanóra.
Mivel azonban – a tiltakozók szerint – a kormány nem reagált érdemben arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a pedagógusok 12 pontját, és hogy hajlandó-e haladéktalanul tárgyalóasztalhoz ülni az oktatási rendszer megreformálását követelőkkel, így – ahogy ígérte – a Tanítanék mozgalom március 30-án reggel 8–9 óra között polgári engedetlenségi akciót hirdetett.
Az MNO-nak dr. Lórodi László szakjogász ugyanakkor arról beszélt, nehezen elképzelhető, hogy jogszerű megoldást találtak a március 30-ai munkabeszüntetésre a tiltakozó pedagógusok. Egy rendes sztrájkhoz ugyanis előzetes egyeztetés kell, megfelelő bizottságot kell létrehozni, meg kell állapodni az elégséges szolgáltatásokról. Szerinte ezek hiánya munkajogi következményeket vonhat maga után, a demonstráló közalkalmazottakat akár azonnali hatállyal is elbocsáthatják állásukból.
További ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgép kötelező használatát, az intézkedéstől a kormány a gazdaság további fehéredését várja, becslések szerint az államkassza az újabb 30 ezer online kassza üzembe helyezésével mintegy 20-30 milliárd forint bevételnövekedéssel számolhat – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Közölte: 2016. szeptember 30-tól a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-, alkatrész-kereskedelmet és -javítást, a plasztikai sebészeti tevékenységet végzőknél, a diszkót, illetve tánctermet működtetőknél, a ruházati tisztítóknál és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtóknál lesz kötelező az online pénztárgép használata. Jövő év január 1-jétől a pénzváltók is csatlakoznak az online rendszerhez. Utóbb lapunk írt róla, hogy egy felmérés szerint valójában nem 30, hanem „csak” 14 ezer céget érint a rendszer őszi és januári bővítése.
A Városliget Zrt. műszaki igazgatója, Sághi Attila szerint felülvizsgálták terveiket, és több egészséges fát már nem vágnának ki a Hungexpo-épületeknél. Az ügy előzménye, hogy civilek és ellenzéki politikusok a Liget-projekt kivitelezésének – vagyis a Városliget átépítésének kapcsán – heves tiltakozásba kezdtek, többen odáig is elmentek volna, hogy odaláncolják magukat a kivágásra ítélt fákhoz. Sághi szerint a fák 10-12 százalékát ugyanakkor az elmúlt huszonöt évben eleve fokozatosan cserélni kellett volna. A műszaki igazgató viszont a tervek felülvizsgálata után viszont már számít a Ligetbe kitelepülő civilekkel, LMP-sekkel, PM-esekkel való megegyezésre, mint mondta, a mostani döntés elfogadható lehet mindenki számára.
