Elmondta: 2016. szeptember 30-tól a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár-, alkatrész-kereskedelmet és -javítást, a plasztikai sebészeti tevékenységet végzőknél, a diszkót, illetve tánctermet működtetőknél, a ruházati tisztítóknál és a különböző fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtóknál lesz kötelező az online pénztárgép használata. Jövő év január 1-jétől a pénzváltók is csatlakoznak az online rendszerhez.
A tárcavezető leszögezte: a pénztárgéprendelet módosításának előkészítésekor megvizsgálták, hogy melyek azok a szolgáltató szektorok, amelyek esetében az átlagosnál lényegesen magasabb a bevételek eltitkolásának aránya. A bevezetés időpontjánál szintén körültekintően járt el a kormány, hiszen az érintetteknek megfelelő idő áll rendelkezésükre a készülékek beszerzéséhez.
Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban – emlékeztetett a tárcavezető kiemelve: a tárca számításai szerint 2014-ben 150-200 milliárd forint többlet-adóbevételt eredményeztek ezek a pénztárgépek a költségvetés számára, 2015-ben további mintegy 60-90 milliárdos többletbevétel köszönhető a rendszer működésének. A jogkövetően működő vállalkozások pozitív visszajelzése, a nemzetközi érdeklődés mellett az államkassza bevételi adatsora is bizonyítja a rendszer sikerességét – emelte ki Varga Mihály.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyeztetnek a taxisokkal az online ellenőrzés biztosításáról, esetükben 2017. január 1-jéig szeretnék az új rendszert kialakítani. Az egyik elképzelés szerint felesleges lenne az online pénztárgép, a taxitársaságokon keresztül kaphatna információt az adóhivatal – jegyezte meg.
A kormány mérlegelni fogja, hogy kapjanak-e támogatást az online pénztárgépekhez az érintettek – mondta a miniszter egy kérdésre válaszolva, hozzátéve azt is: a mostani helyzet eltér az induláskoritól, hiszen verseny van az online pénztárgépek piacán.
Ugyancsak egy kérdésre reagálva elmondta: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetve megvizsgálták, mely szolgáltató szektorokban magasabb az átlagosnál az eltitkolt jövedelem aránya, és azokra terjesztik ki az online kasszák kötelezettségét. A vizsgálat alapján a kozmetikusok és fodrászok kimaradtak ebből a körből.
A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy a feketegazdaság visszaszorítása érdekében készülnek a készpénzforgalom szűkítésére. Az elektronikus számlákkal kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte: a rendszert először meghatározott nagyságrendű bevétellel rendelkező cégekre terjesztenék ki.
A miniszter cáfolta, hogy az online pénztárgépek használatának kiterjesztésével keletkező többlet-adóbevétel lakáspolitikai intézkedések fedezete lenne. Megjegyezte, hogy a csok országos átlagban 6 százalékos árnövekedést hozott a lakáspiacon, és véleménye szerint reálisabb árszint alakult ki.
Korábban Varga Mihály azt közölte, hogy többek között az ügyvédekre és a sportpályákra is bevezethetik az online kasszák használatát, rajtuk kívül a kozmetikusok, a masszőrök, a pénzváltók és a taxisok szerepeltek még a szolgáltatói listán.
Tállai András egy februári konferencián konkrétumként az étel- és italautomatákat nevezte meg, de arról nem beszélt, mikortól kötnék be a szerkezeteket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
