Álláspontjuk szerint az MNB-nek az alapítói vagyon rendelkezésre bocsátása után teljes körűen megszűnnek a juttatott vagyonnal kapcsolatos jogosultságai. Az alapítványok az alapítótól függetlenül működő és gazdálkodó szervezetek, így az alapítónak nincsen és nem is lehet ráhatása az alapítvány működésére, gazdálkodására. A közcélú tevékenység nem jelenti a közfeladat ellátását, így nem lehet közvagyonról beszélni – érvelt a PADA képviselője. Nehéz-Posony Márton, a felperes ügyvédje a másodfokú ítélet fenntartását kérte, azzal a kiegészítéssel, hogy terjesszék ki az adatok kiadásának kötelezettségét a természetes személyekre is. A Kúria ezt elutasította, kimondva: a másodfok helytállóan állapította meg, hogy a természetes személy pályázó neve személyes adatnak minősül, amely a törvény szerint csak az érintett hozzájárulásával hozható nyilvánosságra.
Az Alkotmánybíróság várhatóan csütörtökön dönt Áder János indítványairól, amelyekben a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról (MNB), valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról. Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.
