Kampányra használná a Mahir-tárgyalást a főváros

Magyar György ügyvéd szerint a jogbiztonság került veszélybe.

Ismételten figyelmeztetem az alperest, hogy a sajtónak való nyilatkozatot nem a tárgyaláson kell megtenni – a Mahir-ügy kedd reggeli, a Fővárosi Törvényszéken tartott tárgyalásán a bírónak nem egyszer kellett rendreutasítania a főváros képviselőjét, aki láthatóan rosszul viselte, hogy megzavarják mondandójában. – Nekem nem jó, ha félbeszakítanak – panaszolta újra és újra, ragaszkodva szövege felolvasásához. Ennek során a bíró és a felperes Mahirt képviselő Magyar György szerint ugyanazt mondta el, amit már korábban is előadott – ezt erősítette az is, hogy először nem akart jegyzőkönyvezést kérni, majd csak miután figyelmeztették, hogy akkor nincs felolvasás, ment bele kényszeredetten a dologba.

Csikós Csaba jogi képviselő ezek után az ügyet igyekezett összegezni a főváros szemszögéből, közben pedig még egy papírt is lobogtatott a sajtó felé mutatva, amivel az álláspontját igyekezett bizonyítani. A fővárost képviselő ügyvéd szerint a Mahir-szerződés semmis, érvénytelen, lehetetlen szolgáltatásra irányult, jogszabályba és erkölcsbe ütközik. Az ügyvéd hosszan fejtegette: korábban 621 helyre vállaltak oszlopbetelepítést, miközben ott már álltak ilyenek, továbbá az új helyekre vállalt oszlopkihelyezésnek szerinte csak tíz százalékát valósították meg. A fővárost képviselő jogász azt is állította: a Mahír szerte Európában háromezer hirdetési felületet is ígért, aminek teljesítésére nem lett volna lehetősége.

A Mahirt képviselő Magyar György az alperes hosszas fejtegetését követően feltette a kérdést: miért volt szükség mindennek végighallgatására úgy, hogy ők rendelkeznek a szükséges bizonyítékokkal? Abból indult ki szerinte a főváros, hogy a még le sem telt határidőben be nem nyújtott bizonyíték nem létezik, miközben dehogynem, volt megállapodás az Euro-AWK-val a felemlegetett háromezer európai felületről. Magyar felolvasott egy korábbi Tarlós István-nyilatkozatot is, amiben a főpolgármester a külföldi hirdetések lehetőségeiről beszélt, épp a Mahir ezzel kapcsolatos álláspontját megerősítve ezzel.

A főváros hivatkozott továbbá arra is, hogy valójában közbeszerzési eljárásra lett volna szükség. A bíró nem egészen értette, a 2006-os szerződésre miért vonatkozna a 2004-ig érvényes közbeszerzési törvény. A főváros viszont sietett magyarázatot adni: 2004. április 29-én határoztak a pályázatról, miközben május elsejétől, az EU-s csatlakozástól szigorúbb szabályok voltak érvényben, „néhány órával később ilyen pályázat már nem lett volna kiírható”. A főváros állította továbbá azt is, hogy a huszonöt évre az alperes indokolatlanul hosszú időre kötelezte el magát, mindezt jogszabályellenes módon. Már miért lett volna mindez jogszabályellenes? – kérdezett rá a bíró, mire a válasz nagyjából az volt, hogy mert semmis a szerződés. A bíró egyben kénytelen volt felszólítani az alperest akkor is, mikor jogi fejtegetés helyett véleményének kívánt hangot adni és arról beszélt, hogy a hirdetőcégnél hűbérként tekintenek a főváros területére.

A plakátcéget képviselő Magyar eljárási kifogással élt: szerinte nem lett volna szabad engedni a tárgyalóteremben a főváros hangulatkeltését. Az ügyvéd egyben a tárgyalás elején közölte, hogy a májusi határidőig kívánják csatolni az álláspontjukat. Az alperes jegyzőkönyvbe mondta még a végén, reagálva a korábbi Tarlós-nyilatkozatra: valójában nem volt zökkenőmentes a szerződéses viszony, és ha működött is a szerződésben megjelölt idő első harmadában a kapcsolat, attól még a hátralévő időre szerinte ki lehet mondani a semmisséget.

A tárgyalást végül június 16-ára halasztották, a feleknek pedig addig még be kell nyújtaniuk bizonyítási indítványaikat.

Magyar György a tárgyalás után újságíróknak elmondta: a fő kérdés, van-e jogbiztonság. Kötött a főváros 2006-ban egy 25 évre szóló, tartós szerződést, tíz év után viszont egyszer csak úgy döntött, ez mégsem érvényes. „A főváros saját magát be kellene perelje” eszerint, mert egy olyan szerződést kötött álláspontja szerint, amit nem szabadott volna megkötni. Tíz évig semmi panasz nem volt, aztán egyszer csak jött egy villámcsapás? – tette fel a kérdést. Probléma szerinte, hogy a per nem arról szól, ami miatt megindították: hogy a főváros indokolatlanul és megalapozatlanul felmondott, majd „elkezdte kitépdesni a főváros ékköveit”. Ezután kellett nekik bírósághoz fordulniuk, hogy akadályozzák meg „ezt a dúvad magatartást”. Jelenleg a fővárosiak nem jogosultak a további bontásra, az ideiglenes intézkedés nyomán biztosítani kell a további működés feltételeit. Ezt az alperesek megtámadták, másodfokon pedig még nem született ítélet. Nagy probléma, hogy a főváros nem magát perelte be, hanem ebben a perben próbálja érvényesíteni azt a mulasztásrendszert, amit valószínűleg saját magának okozott – tette hozzá Magyar.

Emlékezetes: az oszlopharc akkor robbant ki, amikor a főváros év elején a jogi vita ellenére az erő nyelvén kívánt beszélni és nekifogott a Mahir Cityposter oszlopainak eltávolításába. A cég szerette volna, hogy a jogerős ítélet meghozataláig tiltsák el a Fővárosi Önkormányzatot a bontástól. A Fővárosi Törvényszék januári döntése értelmében aztán Tarlósék nem is folytathatták tovább az erőszakos bontást: 644 oszlop esetében Budapestnek biztosítania kellett tovább a korábbi szerződés szerinti közterület-használatot. A döntés meghozataláig a Mahir figyelőszolgálata, őrei is segítették az oszlopok védelmét.

Márciusban aztán ott folytatódott a per, ahol januárban abbamaradt, a főváros jogi képviselője pedig ekkor sem tudta egyértelműen megmondani, milyen jogsértésre hivatkozva mondták fel egyoldalúan tavaly októberben a szerződést. A Mahir Cityposter ügyvédje akkor arról beszélt, a főváros időhúzásra játszik.

A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó reklámcéggel 2006-ban kötött szerződés kilenc évig nem zavarta a fővárost, tavaly ősszel viszont egyoldalúan felmondta azt. Ezt megelőzően a kormány már több fronton is igyekezett fellépni a nagyvállalkozó érdekeltségeivel szemben.