Felsorolta a főbb pontokat, melyek szerint
3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, egy százalék alatti inflációval számolnak. Lázár azt a kívánalmat fogalmazta meg, hogy a munkanélküliségnek közelebb kell kerülnie a 6 százalékos szinthez.
Ismertetése szerint nullás költségvetésben gondolkodnak, és külön kezelik majd a működési és fejlesztési költségeket. Mint mondta, Magyarország 2017-ben hitelt csak fejlesztésre vesz fel, a működési költségeket az adóbevételek lefedik.
A földárverések harmadik és egyben utolsó köre májusban indul, és egy hónapig tart. A feltételek nem változnak, ár- vagy területcsökkenés nem lesz.
Beszámolt arról, hogy az eddigi árverésekből 240 milliárd forint bevétele származik az államnak. Mintegy 10 ezer gazda vásárolt földet, de közülük csak tíznek a neve forog közszájon – jegyezte meg az MTI szerint. Hozzátette: az értékesítések elérték társadalmi céljukat, minden gazda előtt megnyitották a lehetőséget.
A Kúria május 3-án dönt a kormány illegális bevándorlással kapcsolatos népszavazási kezdeményezéséről. Lázár szerint a kormány várja az Alkotmánybíróság döntését, mert itt „a bürokrácia áll szemben a demokráciával”. Szerinte Európa bürokráciában gondolkozik, míg a magyar kormány a népre bízná a döntést, hogy ki kaphat lehetőséget letelepedni.
Nem új bevándorlási rendszerre, hanem új európai védelmi rendszerre van szükség, és fontosabb a megelőzés, mint szétosztani a bajt – mondta.
„Nem beszéltünk arról Orbán Viktorral (ismert, a miniszterelnök a tárcavezetőnél töltötte az éjszakát), hogy le kellene mondanom a boltzár-szavazás miatt. Már a kormányvita alkalmával jeleztük Balog Zoltánnal, hogy nem értünk egyet a döntéssel, a miniszterelnökkel megbeszéltük, hogy lojalitásból inkább nem szavazunk” – kommentálta a nem szavazást. „Nem utasított, hanem megkért arra, hogy ne szavazzak a boltzár-törvény ellen.”
A KDNP-s képviselőkkel közösen úgy gondoltuk, hogy a vasárnap mindenki számára legyen munkaszüneti nap – mondta. A politikai pályafutásom vereségének tartom a szabad vasárnap eltörlését. „Azt gondolom, hogy az embereket meg kell védeni a vasárnapi munka kényszerétől. A társadalomban vannak, akik ezt megértik, mások viszont nem” – nyilatkozta.
A bért nem a kormány adja, hanem a munkaadók, nekik nem szabad visszaélniük a munkavállalók helyzetével – figyelmeztetett.
Sztrájkolni az iskolán belül lehet, a törvényes keretek között. „A pedagógusok nem nekem vagy a kormánynak tartoznak elszámolással, hanem a szülőknek és a gyerekeknek” – közölte. „Március 31-én az iskolaigazgatók igazolták a kollégák hiányzását, az polgári engedetlenség volt. Holnapra sztrájk készül, az más kérdés.”
A szuperkórházzal kapcsolatban azt mondta: egy budapesti nagy közkórház lesz, nem pedig három sürgősségi központ. A miniszter szerint a helyszín kiválasztása után akár már 2017-ben is megépülhet, melynek előkészítésére négymilliárdot különítettek el.
Lázár azt is bejelentette, a héten benyújtja a településképi törvényt. Ez alapján minden önkormányzat helyi rendeletben szabályozhatná, hogy milyen építkezések felelnek meg a városképnek. Az intézkedésről ötpárti egyeztetést is tartani fognak.
Több száz, egész pontosan 710 állami projekt van késésben, amiknek összege 3500 milliárd forint. A miniszterelnök akciótervet kért a tárcavezetőktől, hogy mielőbb megvalósuljanak.
Kérdésre elmondta: 37 vizsgálatot kezdeményezett Magyarország ellen az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF.
