Orbán munkát vitt Békéscsabára

Választásig elkészülő gyorsforgalmi, sportcentrum, fejlődés és nyugtázott földárverés.

Orbán Viktor közölte: a Munkácsyról elnevezett kulturális negyed kialakítása érdekében munkacsoportot hoznak létre, abban ugyanis még tartalmi kérdéseket is meg kell tárgyalni. A színházépület és a hajléktalanszálló felújítását és bővítését pedig egyelőre függőben hagyták – mondta.

A miniszterelnök emlékeztetett: 2010 után 9,5 milliárd forintnyi adósságállományt vállalt át a kormány Békéscsabától, 2010 és 2013 között pedig 65 milliárdnyi fejlesztési forrás érkezett ide.

A kormányfő elárulta: a kétórás egyeztetésen érdeklődött a földárverések megyei alakulásáról is, és nyugtázta, hogy azok jól zajlottak; szavai szerint ugyanis a térségben jelentős szerepük van a nagybirtokoknak, „de fontos, hogy a kis- és középgazdák ne érezzék úgy, hogy kiszorítják őket”.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a város elérhetősége mellett fontos, hogy Békés megye ismét az ország éléskamrája legyen, ehhez fejleszteni kell a mezőgazdaságot, valamint az élelmiszeripart.

A miniszterelnök kijelentette: a fejlesztések határait nem a vágyak, hanem a pénzügyi lehetőségek szabják meg, jelenleg az ország felívelő szakaszban van, 4 millió 300 ezer ember dolgozik, ami azt jelenti, hogy az adóbevételek is nőttek.

Szarvas Péter felvetésére, miszerint érdemes lenne a fejlesztési tervek közé felvenni az M47-es autópálya megépítését is, Orbán Viktor közölte: gondolkoznak Szeged, Békéscsaba és Debrecen összekötéséről, ám ez a mostani parlamenti ciklusban nem valósul meg, elképzelések szerint a következő ciklusban látnak hozzá a tervezéshez.

Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: az élsport is a szívügye, de inkább a szabadidő- és tömegsporttal foglalkozik. Ezért dolgoznak azon, hogy minden járásközpontban legyen uszoda, vívó- és atlétikai központ, lőtér és öttusához kapcsolódó létesítmény. „Ezt mind meg fogjuk építeni, minden magyar gyerek számára elérhetővé fogjuk tenni.”

Orbán Viktor kitért arra is: olyan korszak előtt állunk, amikor a legnagyobb kérdés nem az, hogyan mászunk ki a csődből, hogyan fizetjük ki az IMF-hitelt, „mert ezeken már túl vagyunk”, hanem hogy mit alkotunk meg. Közölte: nem volt olyan időszak Magyarország történelmében, még a kiegyezés idején sem, „amikor ennyi nagyváros, egyszerre, ilyen léptékben tudott volna fejlődni”.

Az M44-esre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva aláhúzta: a tapasztalatok alapján egy új gyorsforgalmi út két-három éven belül hozza meg a várt beruházásokat egy térségbe, nem azonnal, ahogyan azt a településvezetők remélik.

Szarvas Péter polgármester a sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás a közép-békési térségre, Gyulára és Békésre is hatással lesz; reményei szerint Békéscsaba a fejlesztés révén a sikeres, modern európai nagyvárosok közé tartozhat.

A sajtótájékoztató után közölte: véleménye szerint a programban foglaltak egy-négy éven belül megvalósulhatnak.