A kormányfő a Modern városok program békéscsabai állomásán, a Városháza dísztermében tartott sajtótájékoztatón elmondta: Békéscsabát nem úgy tartják számon az országban, mint egy megsegítésre váró várost, hanem mint egy kiaknázatlan lehetőségekkel teli várost. Mint mondta, munkát hozott a békési megyeszékhelyre, hogy az kormányzati segítséggel kiaknázhassa lehetőségeit.
Orbán Viktor elmondta: a következő önkormányzati választásig biztosan megépül az M44-es gyorsforgalmi út. Hozzátette: lehet, hogy már a következő parlamenti választásig kész lesz. A jövő évi költségvetésben szerepel az első, 70 kilométeres szakaszra a forrás.
Közölte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretet tett arra, hogy a nyár végén megkezdődik a munka. Orbán Viktor szólt arról, hogy az M44-est „az utolsó petákig” magyar költségvetési pénzből finanszírozzák, nemzetközi forrást nem lehet bevonni hozzá.
A kormányfő elmondta, Szarvas Péterrel megállapodtak egy hűtőház létesítéséről, amelyre 12 milliárd forint támogatást szánnak. Orbán Viktor azt várja, hogy vagy a hűtőház tulajdonosát, vagy a vezérigazgatóját az önkormányzat jelölje meg, mert szavai szerint partner kell a tárgyalásokhoz.
Több mint egymilliárd forintból nyomdaipari tudás- és képzőközpont létesül Békéscsabán, ugyanis a város bocsátja ki évente a végzős nyomdász szakemberek negyedét.
Orbán Viktor elmondta: a vásárcsarnok bővítésére 5,2 milliárd forintot kért a polgármester. „Az összegből arra következtetek, hogy ebből Magyarország legnagyobb vásártere lesz” – jelentette ki.
A meglévő kézilabdacsarnokot átalakítják, mellé multifunkcionális sportcentrumot építenek 3,2 milliárd forintból. Hárommilliárdból 50 méteres versenyuszoda és gyakorlómedence épül, 900 millió forintból pedig az utánpótlást segítő röplabda-akadémia jön létre a városban. A bejelentés pillanatában derült ki, hogy a békéscsabai női röplabdacsapat harmadszor is megszerezte a bajnoki címet, amelyhez gratulált a miniszterelnök.
Bővítik a CsabaParkot egymilliárdból; 4,1 milliárdból pedig fejlesztik az önkormányzati kezelésben, de állami tulajdonban lévő repteret, első ütemben meghosszabbítják a kifutópályát, hogy az nagy gépek fogadására is alkalmas legyen – mondta.
Orbán Viktor közölte: a Munkácsyról elnevezett kulturális negyed kialakítása érdekében munkacsoportot hoznak létre, abban ugyanis még tartalmi kérdéseket is meg kell tárgyalni. A színházépület és a hajléktalanszálló felújítását és bővítését pedig egyelőre függőben hagyták – mondta.
A miniszterelnök emlékeztetett: 2010 után 9,5 milliárd forintnyi adósságállományt vállalt át a kormány Békéscsabától, 2010 és 2013 között pedig 65 milliárdnyi fejlesztési forrás érkezett ide.
A kormányfő elárulta: a kétórás egyeztetésen érdeklődött a földárverések megyei alakulásáról is, és nyugtázta, hogy azok jól zajlottak; szavai szerint ugyanis a térségben jelentős szerepük van a nagybirtokoknak, „de fontos, hogy a kis- és középgazdák ne érezzék úgy, hogy kiszorítják őket”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a város elérhetősége mellett fontos, hogy Békés megye ismét az ország éléskamrája legyen, ehhez fejleszteni kell a mezőgazdaságot, valamint az élelmiszeripart.
A miniszterelnök kijelentette: a fejlesztések határait nem a vágyak, hanem a pénzügyi lehetőségek szabják meg, jelenleg az ország felívelő szakaszban van, 4 millió 300 ezer ember dolgozik, ami azt jelenti, hogy az adóbevételek is nőttek.
Szarvas Péter felvetésére, miszerint érdemes lenne a fejlesztési tervek közé felvenni az M47-es autópálya megépítését is, Orbán Viktor közölte: gondolkoznak Szeged, Békéscsaba és Debrecen összekötéséről, ám ez a mostani parlamenti ciklusban nem valósul meg, elképzelések szerint a következő ciklusban látnak hozzá a tervezéshez.
Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: az élsport is a szívügye, de inkább a szabadidő- és tömegsporttal foglalkozik. Ezért dolgoznak azon, hogy minden járásközpontban legyen uszoda, vívó- és atlétikai központ, lőtér és öttusához kapcsolódó létesítmény. „Ezt mind meg fogjuk építeni, minden magyar gyerek számára elérhetővé fogjuk tenni.”
Orbán Viktor kitért arra is: olyan korszak előtt állunk, amikor a legnagyobb kérdés nem az, hogyan mászunk ki a csődből, hogyan fizetjük ki az IMF-hitelt, „mert ezeken már túl vagyunk”, hanem hogy mit alkotunk meg. Közölte: nem volt olyan időszak Magyarország történelmében, még a kiegyezés idején sem, „amikor ennyi nagyváros, egyszerre, ilyen léptékben tudott volna fejlődni”.
Az M44-esre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva aláhúzta: a tapasztalatok alapján egy új gyorsforgalmi út két-három éven belül hozza meg a várt beruházásokat egy térségbe, nem azonnal, ahogyan azt a településvezetők remélik.
Szarvas Péter polgármester a sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás a közép-békési térségre, Gyulára és Békésre is hatással lesz; reményei szerint Békéscsaba a fejlesztés révén a sikeres, modern európai nagyvárosok közé tartozhat.
A sajtótájékoztató után közölte: véleménye szerint a programban foglaltak egy-négy éven belül megvalósulhatnak.
