Népszavazás jöhet az olimpiáról

Magánszemély kezdeményezett referendumot arról, hogy helyezzék hatályon kívül a rendezésről szóló törvényt.

Az olimpiai pályázatról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről nyújtott be népszavazási kezdeményezést kedden Erdélyi Katalin magánszemély, az Átlátszó munkatársa, a Vastagbőr bloggere. Erdélyi nem először lépett az aktívabb politikai cselekvés útjára: korábban a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal közösen indítottak plakátkampányt a kormány hirdetéseivel szemben. Akkor a menekültekkel kapcsolatos hirdetmények háborították fel a kezdeményezőket. „Gondoltam, hogy mindenki rongálni meg tépkedni fog, de szerintem sokkal jobb valakit a saját eszközével legyőzni” – nyilatkozta akkor Erdélyi a Magyar Narancsnak.

Ahol már tartottak népszavazást az olimpiáról, ott jobbára a rendezés ellen voltak az állampolgárok. Volt, ahol már elnyert lehetőséget dobtak el a népakarat miatt – írtuk meg korábban.

Mostanra a népszavazás is efféle saját eszközzé válhatott a kormány számára, hiszen mióta a Fidesz–KDNP hatalmon van, ellenzéki kezdeményezés nem jutott át, október 2-án viszont a kormány kérdéséről tartanak referendumot. Erdélyi viszont nem a menekültkvótákról kérdezné meg az embereket, hanem az olimpia és a paralimpia megrendezéséről. A kérdés, ami már a Nemzeti Választási Bizottság oldalán is megjelent, így szól:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?”

A Nemzeti Választási Bizottság öt napon belül dönthet a kérdésről, ekkor kezdődhetne meg az aláírásgyűjtés. A referendumhoz kétszázezer érvényes szignóra lenne szükség.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövő szeptemberben dönt arról, ki legyen a rendező, a magyar fél viszont nagyon lelkes: az Országgyűlés igent mondott a rendezésre, és a Fővárosi Közgyűlés is jóváhagyta a pályázatot. Az olimpia előkészítésére már elköltöttek hétmilliárdot, Orbán Viktor pedig Rióban arról beszélt, megvan a nemzeti egység a magyar olimpia mögött. A NOB sportolói bizottságába beválasztott Gyurta Dániel pedig arról beszélt: minden erejével azon lesz, hogy a 2024-es budapesti pályázat minél nagyobb támogatottságot kapjon.

Budapest februárban adta be az olimpia és a paralimpia megrendezésére vonatkozó első pályázati anyagát. Fürjes Balázs pályázatvezető akkor azt mondta, a nemzetközi sportági szakszövetségek pozitívan nyilatkoztak a magyar dokumentumról. A döntéshozók nem álltak a népszavazás mellé, Tarlós István főpolgármester például korábban arról beszélt: politikai haszonszerzés szempontjából jól hangzik, hogy „kérdezzük meg a népet”, de a 4-es metrónál sem tettek így. Szerinte a népképviseleti testületeket azért választották meg, hogy döntéseket hozzanak, és ha rossz döntések születnek, legközelebb nem választják meg őket.

Kerestük Erdélyi Katalint is a kezdeményezéssel kapcsolatban. Az MNO-nak elmondta: azért tartja fontosnak a népszavazást, mert szerinte a lakosságnak joga van döntenie egy ekkora jelentőségű ügyben, amelyre a legoptimistább becslések szerint is legalább 2000 milliárd forintot költene az ország. Kérdésünkre, hogy reálisnak tartja-e a kérdés hitelesítését, elmondta: bízik benne, hogy jóváhagyja a kérdést az NVB, utána pedig kezdődhet az aláírásgyűjtés. „Számomra nagyon fontos, hogy ne néhány kormánypárti politikus, hanem a lakosság döntse el, hogy akar-e olimpiát rendezni, vagy sem. Személy szerint én nem szeretnék, mert ezt a rengeteg pénzt sokkal fontosabb dolgokra kellene költeni Magyarországon” – tette hozzá Erdélyi.