Az új, egyszemélyes gazdasági társaságot, a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft.-t a fővárosi közbeszerzések koordinációja, egységes lebonyolítása és minőségbiztosítása elősegítése érdekében hozzák létre január elsejével. A javaslatot a testület 24 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el. A társaság törzstőkéjét 3 millió forintban határozták meg.
A cég ügyvezetőjének Kádár Attilát választották, ő a munkájáért havonta 900 ezer forintot kap majd. A társaság az ügyvezetővel együtt 23 dolgozóval – átmenetileg a Főpolgármesteri Hivatal épületében – kezdheti majd meg működését. A kft. létrehozásához 245 millió forintos működési forrást biztosítanak.
Az első, átmeneti időszakban a cég az önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési feladatait látja majd el. A társaságnak és a fővárosi intézményeknek ebben az időszakban feladatuk lesz a fővárosi egységes közbeszerzési rendszer kidolgozása is.
Az önkormányzat, valamint a Főpolgármesteri Hivatal a társasággal közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződést köt majd a közbeszerzési feladatok ellátására. Ezután a cég látja el az önkormányzat, a Főpolgármesteri Hivatal, valamint az összes érintett és bevonható intézmény közbeszerzési feladatait.
A Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal esetében a 100 millió forintos értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzéseket a cég bonyolítja majd le. A fővároshoz tartozó cégek esetében az eredetileg tervezett 300 millió forintos értékhatárt szintén 100 millióra módosították.
A szervezet végzi majd a nem általa lebonyolított beszerzések, szerződések és szerződésmódosítások indokoltságának vizsgálatát, minőségbiztosítását, szabályosságának ellenőrzését és tanúsítását is.
Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy szigorúbbak akartak lenni az átláthatóság érdekében, ezért szállították le 300 millióról 100 millió forintra az értékhatárt. A cég létrehozásával az a céljuk, hogy szigorítsák a feltételeket és egyértelművé tegyék a felelősséget – hangsúlyozta.
Tokody Marcell arról beszélt, hogy számos garanciális pont hiányzik az előterjesztésből, így például a minél nagyobb nyilvánosság biztosítása, ezért az előterjesztett formájában nem tudja támogatni a cég alapításáról szóló javaslatot.
Csárdi Antal azt mondta, nem látni, hogy mennyibe kerül a cég a fővárosnak, üzleti terv alapján kellene döntést hoznia a közgyűlésnek.
Együttműködési megállapodást köt a kormánnyal és az olimpiai bizottsággal a Fővárosi Közgyűlés a 2024-es olimpia budapesti megrendezése érdekében – döntöttek a képviselők. Ez rendelkezik a benyújtandó pályázat intézményrendszeréről: a felállítandó sportolói bizottságról, az olimpiai védnökök testületéről, valamint az olimpiai egyeztető fórumról.
A 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai pályázat előkészítése érdekében a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) mint részvényesek a 2017. december 31-éig terjedő határozott időtartamra létrehozzák a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t. A társaság feladata lesz egyebek között az operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, illetve elkészíttetése, valamint a kommunikációs tevékenység szervezése.
A felek a megállapodásban rögzítik, hogy a pályázat folyamatának stratégiai irányítása és vezetése, a pályázati eljárásban részt vevők tevékenységének koordinálása az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos feladata, azzal, hogy az ő tevékenysége és eljárása nem csorbíthatja a MOB és a fővárosi önkormányzat jogait és hatáskörét.
A XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok és a XVII. Nyári Paralimpiai Játékok rendezési jogának elnyerése érdekében benyújtandó pályázat megfelelő előkészítése érdekében a megállapodás megkötését az állam kezdeményezte.
Az együttműködési megállapodás rendelkezik a pályázati folyamat finanszírozásáról, valamint arról, hogy a társaság működéséhez szükséges, az alaptőkén felüli forrásokat az állam bocsátja a cég rendelkezésére. Az egyezmény alapján az olimpiai pályázathoz szükséges forrásokat, valamint a társaság működési kiadásainak forrásait a központi költségvetés terhére biztosítják.
A napirendi pont vitájában ellenzéki képviselők – Csárdi Antal (LMP), Karácsony Gergely (PM), Gy. Németh Erzsébet (DK) – közölték, támogatják Horváth Csaba (MSZP) azon kezdeményezését, hogy az olimpia budapesti megrendezése ügyében népszavazást írjon ki a közgyűlés.
Karácsony Gergely kijelentette: a népszavazási kezdeményezés a demokrácia mellett szól, nem a pályázat ellen. Az olimpiai rendezés ügye a főváros életét hosszú távon meghatározó ügy – indokolta a népszavazás kezdeményezésének támogatását.
Csárdi Antal azt mondta, hogy a népszavazásnak van értelme, össztársadalmi vita lehet az olimpiáról.
A Tokody Marcell arról beszélt, hogy fontosnak tartja pártja az olimpia ügyét, de a korrupció miatt vannak fenntartásaik, és olyan olimpiát szeretnének, amely konkrét gazdasági előnyökkel jár Magyarország számára.
A főpolgármester a népszavazási kezdeményezésről szólva megjegyezte: politikai haszonszerzés szempontjából nagyon jól hangzik, hogy „kérdezzük meg a népet”, de a korábbi vezetők a 4-es metró építésénél ezt nem tartották annyira fontosnak. Tarlós István szerint politikai demagógia, amit Horváth Csaba mond, a népképviseleti köztestületeket azért választották meg, hogy döntéseket hozzanak. Ha a döntéshozók rossz döntéseket hoznak, akkor legközelebb nem választják meg őket, ha pedig döntésképtelenek, akkor alkalmatlanok arra, amire megválasztották őket – tette hozzá. A főpolgármester közölte, hogy a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja a népszavazás intézményét, a módosító javaslatról szavaz is a testület. Megjegyezte azt is, hogy szerinte nyitott kérdés, hogy két évvel a pályázatok elbírálása előtt van-e az embereknek megfelelő információjuk az olimpia megrendezéséről. Horváth Csaba népszavazásra vonatkozó javaslatát a testület – 14 igen, 16 nem és 2 tartózkodó szavazat mellett – nem támogatta.
Szentpétervár és Budapest közötti együttműködési megállapodás megkötéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés. Szentpétervár márciusban levélben tett javaslatot a két város közötti kapcsolatok fejlesztésére. Az együttműködés szakterületei között szerepel a víztisztítás és a szennyvízelvezetés, a kulturális örökség és a műemlékek védelme, a városi közösségi közlekedés fejlesztése, a városi környezet minőségének javítása, valamint a városi ingatlangazdálkodás irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere.
A Fővárosi Közgyűlés a megállapodásról szóló előterjesztést 22 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.
Prémium helyett a nagyobb mérlegelési lehetőség és rugalmasság érdekében az átfogó éves teljesítményt értékelő jutalmat vezetnek be a fővárosi cégeknél. Erre azért volt szükség, mert a kitűzött prémiumfeladatok elvégzése, ami után a prémium járt, nem tükrözi a teljes évi teljesítményt, és sem pozitív, sem negatív irányú eltérésre nem volt lehetőség – olvasható az elfogadott javaslatban. Az előterjesztést a testület 21 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el.
Az éves jutalom mértéke – úgy, mint korábban a prémiumé – a vezető állású munkavállalók esetében legfeljebb az éves alapbér bruttó 15 százaléka lehet.
A jobbikos Tokody Marcell szerint nem helyes áttérni a jutalomra, mert az mellőzi az objektív célfeladatokat. Az MSZP-s Szaniszló László azt mondta, hogy a rendszer bevezetésével nagyon nagy lesz a cégvezetők függősége.
Tarlós István főpolgármester arról beszélt, hogy a prémiumrendszert lehet alkalmazni például termelésben, ahol könnyedén ki lehet tűzni a prémiumfeladatokat. Hozzátette azt is, hogy a fővárosi közszolgáltató cégek nem tekinthetők klasszikus piaci szereplőknek. A prémiumrendszer azért nem jó, mert rendkívül vitatható volt mindig, hogy a cégvezetők számára kitűzött prémiumfeladatok vajon tényleg többletteljesítményhez kötődnek, vagy nyugodtan besorolhatók a munkaköri leírásban foglaltak közé, így a jogosultság is vitatható – közölte, hozzátéve: sokkal jobb az, hogy ha valakinek a munkájával a város vezetői és a közgyűlés elégedett, akkor az kap jutalmat. Tarlós István megjegyezte, hogy egyébként elégedett a cégvezetők munkájával.
Kétmilliárd forintot biztosít a főváros saját forrásból a 3-as metró infrastruktúrájának rekonstrukciójához szükséges kiviteli tervek elkészítésére a késedelmek elkerülése érdekében.
Az elfogadott javaslat szerint azért, hogy a rekonstrukció tervezett véghatáridejét tartani tudják, a kiviteli tervek elkészítéséhez, valamint a műszaki előkészítési, szakértői feladatokhoz szükséges pénzt fővárosi forrásból szükséges megelőlegezni. Ezek várható költsége nettó kétmilliárd forint, amelyet a fővárosi önkormányzat a 2016-os költségvetése terhére saját forrásból biztosít.
Budapest csatlakozni akar az Under 2 MOU nemzetközi klímavédelmi kezdeményezéshez. A klímavédelmi szövetséget – mint az elfogadott előterjesztésben olvasható – Kalifornia és Baden-Württemberg ötlete alapján idén májusban a világ tizenkét régiójának vezetői hozták létre.
Az együttműködő felek azt vállalták, hogy 2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik az üvegházgáz-kibocsátásukat az 1990-es értékekhez képest, mivel – mint írták – a tudósok véleménye szerint ilyen mértékű éghajlatvédelmi vállalás szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértéke 2 Celsius-fok alatt maradjon, megelőzve ezzel a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeit. Az előterjesztést egyhangúlag szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés.
A Fővárosi Közgyűlés támogatja a közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén való kettéválasztását Budapest, illetve Pest megye önálló NUTS 2-egységekre.
Az erről szóló elfogadott előterjesztés szerint a kormány korábbi határozatának értelmében megvizsgálta a régió szétválasztásának lehetőségét és módját. Ha a kabinet indokoltnak ítéli meg a közép-magyarországi régió szétválasztását, akkor az erről szóló kérelmet benyújtja az Európai Uniónak.
A javaslat szerint a közép-magyarországi régió szétválasztásának szükségességét és Budapest önálló NUTS 2-régióvá válását a régión belüli fejlettségi különbségek indokolják. A szétválasztás célja tehát az, hogy a térség egésze a valós fejlettségének megfelelő statisztikai besorolásba kerüljön, ami hozzájárulhat a belső kohézió erősítéséhez és – a meglévő fejlesztési lehetőségek jobb kiaknázásával – a kedvezőbb versenyképességhez, valamint az itt élők életminőségének javításához, írták.
Budapest és Pest megye önálló NUTS 2-régióvá válása után 2020-tól Pest megye a támogatható tevékenységek tekintetében – a kevésbé fejlett régiókhoz hasonlóan – a jelenlegihez képest bővebb mozgásteret kapna, és várhatóan több európai uniós pénzügyi forrás lehívására lesz jogosult, ami a fővárossal közösen megvalósítandó projektek esetében nagyobb arányú megyei hozzájárulást is feltételez.
Az eddigi négy érintett budapesti temetőn kívül további kettőben szednek díjat január közepétől a gépjárműbehajtásért. Az Új köztemető, a Farkasréti, a Pesterzsébeti és az Óbudai temető mellett nettó 220 forintos alkalmi díjat szednek majd a Rákospalotai és a Megyeri temetőben. Ebbe a két temetőbe jelenleg nem lehet autóval behajtani, de a rendelet módosítása után az érintett sírkertek parcelláit gépjárművel is meg lehet közelíteni. A kegyeleti közszolgáltatás díjairól szóló rendelet ez irányú módosítását a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. kérte.
