Az Országgyűlés a földművelésügyi és a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére, kormánypárti támogatással hagyta jóvá az erről szóló három előterjesztést.
A törvény sikeresnek minősítette a Földet a gazdáknak! programot arra hivatkozva, hogy a nyilvános árveréseken minden harmadik magyar gazdának, mintegy harmincezer földművesnek biztosították piaci áron a földhöz jutást. A meghirdetett 290 ezer hektár 70 százaléka talált gazdára, átlagosan „tisztességes piaci áron”, hektáronként 1,4 millió forintért, vagyis a tavalyi országos termőföldátlagárnak közel a duplájáért – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A tárcavezető arról is írt, hogy a kormány azt szerette volna, hogy a föld azé legyen, aki megműveli: a helyben lakó magyar gazdáké. A program emellett azt is szolgálta, hogy a családi kis- és középbirtokok aránya jelentősen növekedjen a nagybirtokokkal szemben – hangsúlyozta, aláhúzva, hogy a program szigorú feltételeinek köszönhetően biztosítja a magyar föld magyar kézben maradását, vagyis hogy ne juthasson külföldi spekulánsok kezére. A programban ezért a törvényi előírásoknak megfelelően csak Magyarországon helyben lakó, földműves, természetes személy vásárolhatott földet, legfeljebb 300 hektárt – tette hozzá.
Az elfogadott határozatban lezárták a Földet a gazdáknak! programot, a nemzeti földalapról szóló törvény módosítása pedig kimondja, az állami termőföldek értékesítéséből befolyó, várhatóan 260-270 milliárd forintos összeget alapvetően az államadósság csökkentésére kell fordítani.
Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője lapunknak elmondta: nem csak adósságrendezésre kell költeni ezt a pénzt, de szerinte a törvény nem is zárja ki, hogy a földekre, illetve mezőgazdaságra is fordítsák a 270 milliárd forint egy részét. A politikus korábban nem támogatta az állami földek eladását, a jogalapját is kétségesnek vélte. Szerinte a kormány az állami földek eladásához a jogalapot a nemzeti földalapról szóló törvényben gondolta megtalálni.
„A parlament a mi munkánknak is köszönhetően végül egy olyan törvénymódosítást fogadott el, amelyet támogatok, de nem szavaztam meg, inkább tartózkodtam. Az eladás feltételeit rögzíti a módosítás, ezzel lezárult a program, amely végül nem okozott kárt” – fogalmazott a képviselő.
A Fidesz szakpolitikusa hozzátette, az állami földek 3 hektáros területig a következőkben is eladhatók, tehát a kevésbé tehetős földművesek is tudnak vásárolni. Szerinte igen szűk az a réteg, amely 3 hektár felett vásárolhat. Aki például 20 hektár feletti területet vesz, az minden bizonnyal már tőkebefektetésnek is szánja. Hangsúlyozta, az nem baj, ha az eladásokból egy bizonyos összeget az államadósság törlesztésre fordítanak, de alapvetően a mezőgazdaság fejlesztése kell hogy legyen a kiemelt cél.
Fazekas Sándor utóbbi indoklásaként azt hangsúlyozta, hogy nemzeti érdek az államadósság csökkentése, amely mérsékli Magyarország sérülékenységét, egyúttal növeli pénzügyi stabilitását és gazdasági szuverenitását. A tárcavezető megjegyezte továbbá, hogy az államadósság – a korábbi, balliberális kabinetek időszakával szemben – újra csökkenő pályán van, és a kormány célja, hogy 2019-re 70 százalék alá süllyedjen.
Az Országgyűlés elfogadta az egyetemi kórházak létrehozását lehetővé tévő, kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvényjavaslatot. A változtatásokat a képviselők 129 igen, 31 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
Egyetemi kórház a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi felsőoktatási intézménybe való beolvadásával hozható létre.
Szóba kerültek az ügynökakták is. Hadházy Ákos, az LMP képviselője úgy vélekedett: kevés méltatlanabb dolog történhet az 1956-os forradalommal annál, hogy az LMP-nek ismét, immár tizenharmadszorra kell benyújtania az Országgyűlésnek az ügynökaktákkal kapcsolatos törvényjavaslatot. Szerinte az, hogy a kormánypártok nem szavazzák meg az indítványt, azt bizonyítja, hogy az „ügynökök köztünk vannak”. Hozzátette: az LMP részt vett az 1956-os ünnepi ülésen, de minden szó felesleges, ha október 23-án elő lehet léptetni, ki lehet tünteti egy volt állampárti ügynököt.
Völner Pál igazságügyi államtitkár viszont azt mondta, hogy nem ennek a kormányzatnak kell feltenni ezeket a kérdéseket, hiszen a Fidesz azért alakult 1988-ban, hogy véget vessen a kommunista rendszernek. Hangsúlyozta: az alaptörvény szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tárja fel a kommunista diktatúra hatalmi működését, és tevékenysége eredményét átfogó jelentésben teszi közzé. Hozzátette, hogy az ügynöklisták nem teljesek, ezért erkölcsileg sem tehetik meg, hogy egy hézagos listát hozzanak nyilvánosságra. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek az akták nem tesznek különbséget az „aljas gazemberek” és „áldozatoknak is minősíthető” beszervezettek között.
A jobbikos Bana Tibor az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) elutasítására szólította fel a kormányt. Ne áldozzák fel Magyarország gmo-mentességét és szuverenitását a CETA, valamint az Egyesült Államokkal tervezett hasonló egyezmény miatt – kérte. A vitarendezési mechanizmus, a munkajogi, egészség- és környezetvédelmi szempontból is aggályosnak nevezte a CETA-t. Szerinte a vallon parlament elutasító döntése ellenére nem lehet hátradőlni, mert az egyezmény támogatói mindent megtesznek az aláírás érdekében.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerint vannak olyan ügyek, amelyek nagyságrenddel fontosabbak, mint hogy egy meghiúsulni látszó egyezményt Magyarország aláír-e. Szerinte alaptalanok a képviselő egyezménnyel kapcsolatos vádjai, a gmo-mentességgel kapcsolatban a dokumentum nem tartalmaz olyan előírást, amely miatt Magyarországnak változtatnia kellene a szabályain. A vitarendezési mechanizmus nem hátrányos Magyarországnak – tette hozzá.
Az Országgyűlés Simicskó István honvédelmi miniszter javaslatára – 145 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – hozzájárult a további magyar katonai szerepvállaláshoz a Európai Unió mali kiképzőműveletében (EUTM Mali).
A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett: Magyarország támogatja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kiteljesedését, és aktív részt vállal az EU válságkezelő műveleteiben.
A kabinet most jóváhagyott döntése alapján – a váltási időszakon kívül – legfeljebb tizenöt magyar katona maradhat 2018 májusáig az afrikai ország területén.
Még idén 100 milliárd forint fölötti összeg folyhat be az államkasszába a nyáron lezárult Földet a gazdáknak! program során eladott termőföldekből – mondta Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára az M1 kedd esti műsorában. A földértékesítési programból származó bevétel maradék része a jövő év elején kerülhet a költségvetésbe – tette hozzá.
