Balog Zoltán kiemelte, a környéken lakók is jobban járnak, ha zöldmezős beruházásként egy új kórházat kapnak 1000 ággyal, mintha az Alkotás úton lévő Sportkórházat fejlesztették volna, amelynek ágyszáma, kapacitása túl kicsi lett volna.
A miniszter elmondta, hogy az egészségügyi béremeléssel az orvosok megbecsülésének növelése, az itthon maradás erősítése a cél, ezért minden esetet egyénileg vizsgálnak meg. Hozzátette, nem rendszerszintű a probléma, a minisztérium becslése szerint száz olyan ember van, aki kikerülve a szakorvosi képzésből elveszítette a korábbi nettó 150 ezer forintos ösztöndíjat, és 107 ezer forintot kapott helyette. Mint mondta, az nem fordulhat elő, hogy bárkinek kevesebb legyen a bére, mint korábban volt. Kiemelte: jövőre újabb 100 ezer forintos béremelés lesz, tehát 207 ezer forinttal emelkedik a bérük.
Az egészségügyben 96 ezer ember bérét növelték – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, 2020-ra minden egészségügyi dolgozó bérét a duplájára fogják emelni a kormányzás elején kapott juttatáshoz képest.
Kifejtette: az orvosok jövedelmének nagy részét most pótlékok, túlórák, ügyeleti díjak teszik ki. Azt szeretnék elérni, hogy a fix bér, amelyet megkapnak, méltó legyen a munkához, amelyet végeznek, és európai összehasonlításban is versenyképes legyen. Hozzátette: az elmúlt négy-öt évben a visegrádi országok közül Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, 40 százalékos béremelés a területen.
Balog Zoltán beszélt arról is, hogy míg a vidéki kórházak több 100 milliárd forintos nagyságrendben újultak meg az utóbbi években, Budapest nem részesülhetett az ezt lehetővé tevő uniós forrásokból, a fővárosban a legrosszabb az infrastruktúra.
Megemlítette, hogy a János-kórház ügye speciális, a pavilonrendszerű működést ma már nem tartják hatékony módszernek, de amíg az észak-budai centrum nem jön létre, addig nem fognak hozzányúlni. Úgy vélte, az lenne a legjobb megoldás, ha a Kútvölgyiben hoznák létre azokat a kapacitásokat, amelyek most a János-kórházban vannak.
Balog Zoltán az új, nagypénteki munkaszüneti napról elmondta: komoly döntés volt, mert a gazdaságnak kieső jövedelmet jelenthet. Hangsúlyozta, a családi, vallási közösségek lehetősége, hogy a munkaszüneti napot ünnepnappá tegyék.
