A Kossuth téri ünnepségre, a kordon mögé tudósítónkat csak a táskája átkutatása után engedték be, azonban – karszalag felmutatásával – a helyszínt az alsó rakpart felől is meg lehetett közelíteni. Karszalagot azok kaptak, akiknek volt meghívójuk.
Juhász Péter, az Együtt politikusa korábban arra szólította fel az október 23-i kormányzati eseményekre igyekvő ellenzéki tüntetőket, hogy fütyüljék ki Orbán Viktort, ehhez a sípokat is beszerezték. A politikust végül – annak ellenére, hogy állítása szerint karszalagja is volt – nem engedték be a Kossuth téri rendezvényre.
Több helyen lökdösődés és ordítozás volt, Ungváry Krisztián történész pedig az Indexnek azt nyilatkozta: megverték, ám azt nem tudja, hogy kik. A történész exkluzív interjút adott az esettel kapcsolatban portálunknak, amit itt tud elolvasni.
A Police.hu oldalon megjelent tájékoztatás szerint a Kossuth téren négy férfival szemben intézkedtek, és garázdaság vétsége miatt előállították őket.
Lengyel–magyar barátságot, szabadságot és jólétet! – kezdte beszédét Andrzej Duda a Kossuth téren. Mint mondta, az 1956. júniusi poznani munkásfelkelés résztvevői elsősorban méltó életet és szabadságot akartak, mindazt, amit a kommunizmus elrabolt tőlük. Kimentek az utcára, mert már elegük volt a kizsákmányolásból, a csalásból, az üldözésből. De a magyarok még tovább mentek: követelték, hogy a szovjet csapatok hagyják el az országot, függetlenséget, önrendelkezést és többpártrendszert akartak – tette hozzá. Szavai szerint Lengyelország büszke és hálás azért, hogy a magyar forradalmat segélyszállítmányokkal, véradással segíthette.
Képgaléria
Az érintett helyszíneken fotósaink is jelen voltak, az általuk készített képekből válogattunk.
„Ti a szabadságvágyért óriási árat fizettetek, de végül is megszereztétek a szabadságot” – fogalmazott, és hozzátette: a röpcédulákon a lengyel–magyar barátság követelése is megjelent, és – legalább szimbolikus jelleggel – ma számos magyar hős gyermeke, unokája ereiben lengyel vér csörgedezik. „Ez az, ami megpecsételi a barátságunkat” – hangsúlyozta Duda.
„Mindig is a barátaink voltatok, ezért sosem hagyunk el titeket. Számíthattok Lengyelországra, a legnehezebb pillanatokban együtt megyünk, két ország, amely keresztény alapokra épült” – hangsúlyozta.
„Isten áldja meg a lengyeleket, a magyarokat, dicsőség a forradalom hőseinek!” – mondta Andrzej Duda, aki beszéde lezárásaként a magyar himnuszt idézte.
A lengyel államfő után Orbán Viktor mondta el beszédét. Elsőként külön köszöntötte Andrzej Dudát, valamint közölte: üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük minden magyarnak, „nekünk október 23-a a büszkeség napja”. A magyar és a lengyel nép barátságát két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátságaként jellemezte.
Hozzátette: az ’56-os hőseinknek köszönhetjük, hogy még a szovjet megszállás alatt is volt mire büszkének lennünk. Nem az emberi gyengeséget, nem a meghasonlást, hanem a bátorság, a hősiesség és a nagyság dicsőségét kapjuk útravalónak. „Büszkék lehetünk hőseinkre, és büszkék lehetünk hazánkra” – fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 1956 októberében Budapesten „a történelem menete fordulatot vett”, és senki nem tudhatja, honnan van az erő és a készség a magyarokban, akik a semmiből támadva minden száz évben egyszer a legnagyobb csodákra képesek.
A magyarok sohasem mondanak le a szabadságról, nem törődnek bele az elvesztésébe, „a legreménytelenebb helyzetben is elő tudják varázsolni” – fűzte hozzá, és közölte: ha hazánk nem szabad, mi sem lehetünk azok, csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket. Kiemelte: nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz, mindig tudtuk, mit kezdjünk vele. Mindig egyszerű a kérdés: mi döntünk a magunk életéről vagy valaki mások? – fűzte hozzá.
„Szép, kerek évforduló a mostani. Csábít az aktualizálásra, a napi politikai szándékoktól sugallt, így szükségképpen hamis történelmi párhuzamok felvillantására. De vajon hol fedezhető fel, miben, kiben lakozik most, a hatvanadik évfordulón 1956, a magyar történelem legmegrázóbb, a világ csodálatát kivívó forradalmának és szabadságharcának lelke, szelleme? Mert van ilyen biztosan, máskülönben mivel lenne magyarázható a szabadságvágy váratlan, vulkánszerű kitörése, minden józan megfontolást, mérlegelést félresöprő áradata, amely – ha csak rövid időre is – olyan látható egységet teremtett, amilyenről a ma politikusai csak álmodozhatnak?” Szerető Szabolcs írása.
A miniszterelnök szerint Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az „elszovjetesedéstől”, és nem fogadható el az, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyébe egy európai egyesült államok lépjen. Európa ma inkább az olcsóbbat, a kényelmesebbet választja, de mi, magyarok a nehezebb úton indultunk el – fűzte hozzá Orbán, majd beszéde zárásaként azt mondta: „Dicsőség a bátraknak, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”
Azok, akik a kordonon kívül rekedtek, a tüntetők sípolása és kiabálása miatt egy szót sem hallottak Orbán Viktor beszédéből.
Az Origó és a TV2 is arról számolt be, hogy a tüntetők a két ország himnusza alatt fütyültek. A helyszínen készült felvételünk és tudósítóink beszámolója alapján azonban az állapítható meg, hogy a magyar himnusz alatt az ellentüntetők is elcsendesültek.
A Blaha Lujza téren a „Mossuk le a gyalázatot!” elnevezésű, összbaloldali rendezvényen helyszíni tudósítónk tájékoztatása szerint néhány ezren gyűltek össze. A színpadot a Szent Rókus-kórház mellett építették fel, és nagyjából a Klauzál utcáig sűrűn álltak a demonstrálók. A tömegben sok volt a kék és piros széldzsekis ember, a DK-s és az MSZP-s zászló. A tömegben feltűnt Hiszékeny Dezső volt MSZP-s képviselő is.
A rendezvényen Tóth Krisztina költő, tanár is szólt a DK-sokból és MSZP-s szimpatizánsokból álló tömeghez. Hangsúlyozta: „Össze kell fogni, és megértetni, hogy a diákok, a tanárok, a fekete ruhás nővérek, a vesztesek, a kisemmizettek ugyanazt mondják: elég volt!”
Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság Egyesület vezetője pedig felidézte: már csak 500 nap van a 2018-as választásig, és még mindig azon agyal az ellenzék, hogy ki kivel álljon össze és kivel ne. Pedig „ezt az őrületet le kell állítani” – fogalmazott. Hangsúlyozta: nem fordulhat elő az, ami 2014-ben – utalt a Fidesz választási győzelmére. Vajda kijelentette, hogy Orbán Viktornak már csak három dolog fontos: a hatalom, a pénz és a foci.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke a Blaha Lujza téren elmondott beszédében arra kérte a támogatóikat, hogy legyenek a segítségükre: „Állítsatok át egy aktívat, győzzetek meg egy passzívat” – fogalmazott. Mint mondta, ez lesz a nagy feladat az elkövetkező időkben.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta: „Ha leszakadhatott volna az ég, akkor ma le kellett volna szakadnia Orbánra, amikor Orbán a szájára vette Nagy Imre nevét.” Az egykori miniszterelnök úgy látja, hogy amit ma Orbán tesz, az a demokráciával és a szabadsággal szembeni ellenforradalom. Gyurcsány szerint a politikának van erkölcse, a lopás, a kétszínűség, az önzés nem a politika lényege, az a politika hibája, ha van erkölcse, akkor az mégiscsak a közjó tisztes szolgálata. Beszédében többször hangsúlyozta, hogy le kell váltani a kormányt, hogy mindenkié legyen a haza. A volt kormányfő azzal zárta beszédét: „Le fogjuk győzni Orbán Viktort a Magyar Köztársaságért, Magyarországért!”
Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke egy 500 napos programot hirdetett meg. Ez egy olyan választási szövetség, amely a következő választásokig tömörül szövetségbe, tagjait pedig azok alkotják, akik szerint véget kell hogy érjen az Orbán-rendszer. Szerinte nemcsak a pártoknak, hanem a civil szervezeteknek és az ellenzéki sajtónak is részt kell vennie benne.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke az összbaloldali rendezvényen azt mondta: „ünnepelni kellene, de mi tiltakozni jöttünk, mert a szabadság újra fogyatkozóban van”. A köztársaság halott – jelentette ki Zugló polgármestere. „A kormányt csak az érdekli, hogy pénzt szerezzen, a pénzzel pedig még több hatalmat. A társadalmat magára hagyta létbizonytalanságban.”
„Mi nem tartunk veled, Viktor – hangoztatta Karácsony. – Az ’56-os hősöktől megtanultuk, hogy a nemzet és a demokrácia közös ügy, és aki leépíti a demokráciát, elárulja a nemzetet.” A Párbeszéd társelnöke kijelentette: „ennek a rezsimnek buknia kell, rendszerváltásra és új köztársaságra van szükség”.
A politikus azt mondta: a változást akaró erőknek meg kell állapodniuk az együttműködésről. Hozzátette: azért van itt, hogy világossá tegye, mindenkiben partnert látnak, aki meg akarja szabadítani az országot ettől a kormánytól. Mint közölte, a jövő héten elindulnak az egyeztetések.
Székely Sándor, a Blaha Lujza téri rendezvény fő szervezője, a Szolidaritás vezetője Magyarországért zajló közös harcról és küzdelemről beszélt: „Vegyük fel azt a kesztyűt, amelyet Orbán dobott elénk! Meg kell mutatni, hogy ez a nép nem gyáva kiállni a jogaiért. Mára betelt a pohár. Eddig és ne tovább!”
Székely Sándor megismételte korábbi kijelentését: „harcolni kell, de nemcsak Orbán ellen, hanem egy új köztársaságért is”.
A Jobbik a Corvin közben tartotta megemlékezését. Vona Gábor, az ellenzéki párt elnöke ünnepi beszédében ismét felszólította Orbán Viktort, hogy mondjon le – írja az Index. „Ha nem sikerül az érvénytelen népszavazás után az alkotmánymódosítás sem, akkor Orbán Viktor legyen bátor, mondjon le, és jöjjön az előre hozott választás.”
Az ország függetlensége és szabadsága nem lehet alku tárgya, nem eladó – közölte Vona Gábor. Méltatta a szabadságért és függetlenségért hozott, 60 évvel ezelőtti áldozatvállalást, emellett sürgette az ügynöklisták nyilvánosságát és a 2006-os eseményekkel összefüggő igazságszolgáltatást – írja az MTI. Emellett bejelentette: a Jobbik képviselőcsoportjának minden tagja nyilatkozatot tett arról, hogy csak akkor támogatja az alaptörvény-módosítást, ha az teljes körű, és együtt jár a letelepedési kötvények kivezetésével. Ha az összes pesti srác élne, velük tiltakozna a kötvények ellen – hangoztatta Vona Gábor.
