Orbán: Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni

Meg kell menteni Brüsszelt az elszovjetesedéstől – mondta a miniszterelnök.

Úgy vélte, 1956 őszén mindenki láthatta a szabadságot a maga szépségében. „A szabadság, ha magyar, még halálában is csodálatos”, „bár jeltelen sírba, arccal a föld felé, kátránypapírba csavarva, lábát szögesdróttal összekötözve temették el”, mégis feltámadt, itt van közöttünk ma is – mondta.

Beszédét azzal folytatta, ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé; „a birodalmak bekebelező és megemésztő étvágyával szemben csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket”. Mint fogalmazott, „a szovjet birodalomnak is azért akadtunk meg a torkán”, mert „ragaszkodtunk nemzeti eszménkhez”.

Szerinte ma ezért sem fogadható el, hogy az EU-t modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyére egy európai egyesült államok lépjen.

Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az „elszovjetesedéstől”, attól, hogy „el akarják dönteni helyettünk, kivel és hogyan éljünk együtt a saját hazánkban” – jelentette ki.

„Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában” – hangsúlyozta.

Azzal folytatta: 1956 örököseiként „nem fogadhatjuk el, hogy Európa elvágja azokat a gyökereit, amelyek valaha naggyá tették, és nekünk is segítettek a kommunista elnyomás túlélésében”. Nincs szabad, erős, tekintélyes és tiszteletre méltó Európa a nemzetek éltető ereje és a kereszténység két évezredes bölcsessége nélkül – tette hozzá.

Arról is beszélt: a történelem 30 évente a kontinens jövőjéről szóló viták fősodrába löki Magyarországot: így volt ez 1956-ban, amikor „keleti határainkon túlra akartuk tolni a vasfüggönyt”; 1989-ben, amikor „nekünk kellett megnyitnunk a határt, hogy német a némethez utat találhasson”; 2015–2016-ban pedig „nekünk kell lezárnunk a határt, hogy megállítsuk a délről özönlő népvándorlást”.

A miniszterelnök kijelentette: akkor is helytállunk, ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk. Van bátorságunk szembenézni az igazságtalansággal, hiszen az nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól, ezért „ránk Európa mindig számíthat” – hangoztatta.

„Drámai helyzetek, erős ellenfelek, súlyos tétek mindig lesznek, de ez nem ok arra, hogy úrrá legyen rajtunk a félelem” – fogalmazott. Közölte: nem engedhetünk teret a terroristáknak, akik hadat üzentek a nyugati világnak, a haszonlesőknek, akik a jobb sorsra vágyakozók százezreit indítják Európa felé, és a naiv lelkeknek, akiknek fogalmuk sincs, milyen végveszélybe sodorják Európát és önmagukat.

Orbán Viktor szerint Magyarország a nehezebb úton indult el, amikor „bevándorlók helyett saját gyerekeket, spekuláció és segély helyett munkát, adósrabszolgaság helyett saját lábon állást, feltett kéz helyett a határvédelmet választottuk”.

A miniszterelnök arról is beszélt: „nincs győzelem a szívek felemelése nélkül”, 1956-ban sem lett volna nélküle. Hiába a politikai erőfölény, a parlamenti többség, az új alkotmány, most sem lehetséges a győzelem a szívek felemelése, Magyarország és a magyarok lelki ébredése nélkül – mutatott rá. Hozzátette: évezredes igazság, hogy „fő dolgokban egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet”.

A kormányfő beszédét a „dicsőség a bátraknak, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” szavakkal zárta.

A Kossuth teret betöltő ünneplő tömegben sokan magyar zászlót lengettek, de feltűntek lengyel zászlók is.

###HIRDETES2###