Szájer József: Lehet még magyar kereset

Hazánk a csatlakozáskor nem mondott le a szuverenitásról.

Markotay Csaba
2016. 10. 18. 9:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elképzelhető olyan helyzet, hogy Magyarországnak ismét az Európai Bírósághoz kell fordulnia, ha az uniós tagállamok ve­zetői a tavaly őszihez hasonlóan többségi döntést hoznak a migránskérdésben. Ezt mondta a Magyar Nemzet kérdésére tegnap Szájer József. A Fidesz európai parlamenti képviselője utalt arra, hogy az uniós bel- és igazságügy-miniszterek tavalyi döntése ellen Magyarország már az Európai Unió Bíróságához fordult. (Ez az a határozat, amely Magyarország esetében 1294 migráns befogadását, illetve a menedékkérelem lefolytatását írja elő, és amely ellen Magyarország és Szlovákia is a luxembourgi igazságszolgáltatási szervhez adott be keresetet. A bíróság a beadványokról várhatóan jövőre, a második negyedévben dönt majd.) Szájer József ugyanakkor hozzátette, a tavalyihoz képest most jóval kevésbé támogatnának egy ilyen határozatot a tagországok állam- és kormányfői vagy belügyminiszterei.

– A kvótanépszavazással és a tervezett alaptörvény-módosítással Magyarország eséllyel indul a kötelező betelepítési kvóták elleni hosszú küzdelemben – mondta sajtótájékoztatóján a fideszes politikus. Szájer József kifejtette, azért is fontos az alaptörvényben rögzíteni az alkotmányos identitás fogalmát, mert bár a korábbinál jobb a helyzet, de még most is jelentős hadállásai vannak Európában annak a pozíciónak, miszerint be kell engedni és szét kell osztani migránsokat. – Magyarország olyan garanciát szeretne az alkotmánymódosítás révén, amely kifelé is látszik, vagyis amikor az EU intézményei döntenek, legyenek tisztában azzal, hogy adott esetben ütközhetnek a magyar alaptörvénnyel, amivel kapcsolatban készek vagyunk a csatákat megvívni – fogalmazott.

Szájer József arról is beszélt, hogy az alapkérdésekben Magyarország ragaszkodik nemzeti szuverenitásához, amelyről a csatlakozáskor nem mondtunk le. – A nemzeti és az uniós hatáskörök kérdése mozgó célpont – ismerte el a képviselő, aki többször is utalt a német alkotmánybíróság korábbi döntésére, amely bizonyos alapkérdésekben kimondta, hogy az uniós jogalkotás nem írhatja felül a nemzeti jogot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.