A CPT csütörtökön tette közzé értékelését a tavaly október végi magyarországi vizsgálódásáról, amelyben „különösen aggodalmat keltőnek” nevezte, hogy magukat kísérő nélküli kiskorúnak vallók is voltak azok között, akik rossz fizikai bánásmódról számoltak be. Többen azt állították, hogy a rendőrök vagy a fogvatartási létesítményekben dolgozó őrök nem megfelelő elbánásban részesítették őket. A jelentés szerint egyesek arcot vagy gyomrot érő ütésekről, illetve gumibot használatáról, mások szóbeli bántalmazásról és tiszteletlen magatartásról panaszkodtak.
A kínzás elleni bizottság azt az ajánlást tette az érintett hatóságoknak, hogy „hivatalos közleményben tegyék egyértelművé, hogy a menekültügyi és a bevándorlási fogvatartási létesítményekben dolgozó rendőrök és fegyveres őrök által tanúsított rossz bánásmód bármilyen formában elfogadhatatlan, amelynek esetén megfelelő büntetést kell alkalmazni”.
A CPT szerint fontos lenne emlékeztetni arra, hogy „az ellenállást tanúsító személyek elfogása, illetve az erőszakos és/vagy zaklatott egyének megfékezése során kényszerítő erő csak a szükséges mértékben alkalmazható, valamint az érintett személyek megfékezését követően semmiféle bántalmazás nem indokolt”.
Mint írták, a CPT alapvetően elismeri azokat a különleges kihívásokat, amelyekkel a magyar hatóságoknak a külföldi állampolgárok tömeges beáramlása miatt kellett szembenézniük. „A körülmények azonban nem mentik fel a hatóságokat a szabadságuktól megfosztott külföldi állampolgárokkal való bánásmód tekintetében vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségek alól” – olvasható a 37 oldalas dokumentumban.
A jelentésben emlékeztettek rá, hogy 2015-ben korábban nem tapasztalt számban érkeztek menedékkérők Magyarországra, különösen a szerb határon keresztül, október közepéig összesen 390 ezer ember érkezett, közülük 176 ezren nyújtottak be menedékkérelmet.
Az ET küldöttségének tagjai úgy találták, hogy „a hagyományos rendőrségi fogdákban a tárgyi feltételek összességében kielégítőek voltak” Magyarországon, azonban több ajánlást is megfogalmaztak a zárkák berendezését, az éjszakai tartózkodás céljából biztosítandó minimális területet és a szabadtéri mozgási lehetőséget illetően. Emellett hiányosságokat állapítottak meg például a szegedi határrendészeti kirendeltség fogdájában kialakított ideiglenes fogvatartási létesítményekben is.
A küldöttség ugyanakkor „általában kedvező tapasztalatokat” szerzett a külföldi állampolgárok rendelkezésére álló egészségügyi létesítményekre és az általános egészségügyi ellátásra vonatkozóan, valamint a bevándorlási és menekültügyi őrizet során biztosított külső kapcsolattartás lehetőségeit illetően.
A nemzetközi szakértői csoport tagjai a látogatás során számos, külföldiek fogva tartását szolgáló létesítményt felkerestek, s ezen látogatások során a hatóságok és az intézmények alkalmazottai részéről általában rendkívül jó együttműködést tapasztaltak.
A megállapításokra és ajánlásokra a magyar hatóságok kimerítően, több mint 20 oldalon keresztül válaszoltak. Hangsúlyozták, hogy az állítólagos nem megfelelő bánásmód kapcsán tett ajánlást nem tartják indokoltnak, „az a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezetről valótlan, negatív tartalmú képet festene”.
„Ezenkívül indokolatlan a hivatalos közleményben kiemelni, hogy a rendőrségnek és az állományába tartozóknak, valamint a büntetés-végrehajtásban dolgozóknak be kell tartaniuk a tevékenységükre vonatkozó alapvető előírásokat, és azok esetleges megszegése szankciót von maga után, hiszen ez teljesen magától értetődik” – írták az illetékes magyar szervek.
Hozzátették, a kivizsgálások „jellemzően azt az eredményt hozzák, hogy a rendkívüli esemény kialakulásához a külföldi magatartása vezetett”, és az érintett „az ellenszegülés megakadályozása érdekében alkalmazott jogszerű, szakszerű és arányos kényszerítő eszköz alkalmazását élte meg az érintett bántalmazásként”.
