Európai béruniót követel a Jobbik

A párt európai polgári kezdeményezést indít, hogy a bérkiegyenlítés megjelenjen az uniós alapelvekben.

MTI
2016. 12. 18. 11:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiemelte: az „európai bérunió” erkölcsileg igazságos, jogilag megvalósítható és gazdaságilag hasznos lenne. Vona Gábor kifejtette, hogy kezdeményezésükhöz – amelyre európai népszavazásként hivatkozott – 7 tagállamban egymillió aláírást kell összegyűjteni egy év alatt ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést. Közlése szerint elsősorban a közép- és kelet-európai régióban keresnek szövetségeseket.

Vona Gábor szerint a magyar emberek a bérszínvonal emelkedését várták az uniós csatlakozástól, nyugati részről pedig gazdasági érdekek munkáltak a keleti bővítésben. Eltelt 12 év, de a szakadék megmaradt, miközben az árak közötti különbségek megszűntek – összegzett, bírálva azt is, hogy ezt miniszterelnökként sem Gyurcsány Ferenc, sem Orbán Viktor nem tette szóvá Brüsszelben.

A Jobbik elnöke akarat kérdésének tartotta a jogi megvalósítást, ugyanakkor szerinte az EU integrációs politikája „fordítva ül a lovon”. Ezt úgy magyarázta: ma Európában politikai uniót építenek elképesztő gazdasági-szociális különbségekkel, miközben szerinte gazdasági-szociális uniót kellene építeni a politikai szuverenitás tiszteletben tartásával.

Kitért arra is, hogy egyik napról a másikra nem lehet felzárkóztatni a béreket, azonban ha ki sem tűzik célként, akkor soha nem fog megvalósulni. Az unió megújulás előtt áll, az utolsó pillanatban vannak, hogy a 2020-ban induló új költségvetési ciklusra vonatkozóan felvessék, viták tárgyává tegyék az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét – jegyezte meg.

Vona Gábor egyúttal három súlyos hazai problémára is megoldásnak tartotta a béruniót. Elmondása szerint a lépés orvosolná az elvándorlást, a magasabb bérek magasabb adóbevételeket jelentenének, hozzájárulnának a nagy alrendszerek fenntarthatóságához, és fel lehetne zárkóztatni a nyugdíjakat is a nyugat-európai szintre.

A Jobbik elnöke utalt a kormányfő nyilatkozatára is, amely szerint 2017 a lázadás éve lesz. Ebben egyetértenek – folytatta –, azonban szerinte a dolgozói szegénység és az uniós bérek közötti szakadék ellen kell lázadni.

A politikus egyébként novemberben jelentette be, hogy a 2018-as országgyűlési választásig 18 vállalást tesz, amelyeket minden hónap 18. napján ismertet, és amelyek pártja győzelme esetén a kormányzás pilléreit adják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.