A sajtóban pedig rendre rosszindulatú pletykák jelentek meg a lányról. Például hogy a szépségverseny győztesének ígért kairói út – amelyre végül nem is került sor – valójában nem más, mint kéjutazás, amelyre egy külföldi mágnás hívta meg a lányt. Közben Csilla otthoni élete is fenekestül felfordult: nagy bánatára magántanuló lett, zsarnoki természetű apja pedig nehezen viselte, hogy őt, a sikeres vállalkozót, akit a helyiek Fonyód grófjának neveztek, hirtelen „csak” a szépségkirálynő apjaként kezdtek emlegetni. Lányának minden lépését figyelte, kémkedett utána, a telefonjait lehallgatta. Molnár Csilla ekkoriban több interjúban is elmondta, hogy úgy érzi, véget ért a gyerekkora, és már soha többé nem lehet az az ember, aki volt. 1986 júliusában búcsúlevelet írt, és fonyódi otthonában bevett 26 szemet apja lidokaintablettájából, a későn érkező mentők már nem tudták megmenteni az életét. Közeli hozzátartozói és ismerősei azt állították, hogy Csilla nem akart meghalni, tette csak egy végsőkig elkeseredett, kiszolgáltatott, magára hagyott fiatal lány segélykiáltása volt.
A szépségversenyek sötét oldala egykor és ma
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetSok szülőnek az egyetlen remény a szépségverseny, hogy gyermekén keresztül valahogy kitörjön.
Halála után az 1986-os szépségverseny selejtezőit a középdöntőnél félbeszakították, és 1989-ig nem is rendeztek újat. A Molnár család kálváriája egyébként nem ért véget Csilla halálával. A szülők elváltak, az apa később meghalt, az öcs, Attila jelenleg a sopronkőhidai börtönben tölti büntetését, többek között rablásért és emberölésért ítélte el a bíróság. Leghamarabb 2024-ben szabadulhat.
A rendszerváltás után viszont fellendült a „szépségversenyipar”, egymást érik a helyi és országos szervezésű vetélkedők. Ma már külön rendezvényen mérhetik össze bájaikat a molettek, a plasztikázottak, a háziasszonyok, a tetovált lányok, és egy ideje – amerikai minták alapján – a gyerekeknek is rendeznek szépségversenyt Magyarországon. A tengerentúlon a gyermekszépségversenyeknek több mint fél évszázados hagyományuk van. Akad olyan vetélkedő, amelyre csecsemőkortól hozhatják gyermekeiket a szülők. A feltétel csak annyi, hogy a kicsi tudjon ülni. Bár a versenyre való felkészülés pénz- és időigényes, az anyukák gyakran foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá, hogy a gyermekükből szépségkirálynőt, illetve -királyt faragjanak. Persze kérdés, hogy kik is ezek az anyukák.
Néhány évvel ezelőtt magyarországi és bolgár gyermekszépségversenyeken készült képekből rendeztek kiállítást Budapesten, a Mai Manó-házban. A fotók készítője, Kallos Bea egy interjúban elmondta: az egyik kelet-magyarországi válogatón tapasztalta, hogy leginkább azok a végletekig elkeseredett emberek viszik gyermekeiket a versenyre, akik semmilyen más kitörési lehetőséget nem látnak. Azt gondolják, hogy ha gyermekük nyer, és ismert lesz, akkor az egész család előtt megnyílik a jobb élet felé vezető út.
Az, hogy a kicsik traumaként élik meg, hogy életidegen szerepekbe kényszerítik őket, hogy teljesíthetetlen elvárásoknak kell megfelelniük, a szülőknek általában eszükbe sem jut. Pedig pszichológiai tanulmányok bizonyítják, hogy a versenyeken részt vevő gyerekeknek sok esetben súlyosan torzul a személyiségük, és később gyakran küzdenek önértékelési zavarral és az ebből fakadó mentális betegségekkel. Arról nem is beszélve, hogy míg a világ küzd a pedofília ellen, ezeken a versenyeken a szülők kifestik, kihívó ruhákba öltöztetik gyermekeiket, lényegében kis felnőtteket faragnak belőlük.
A gyermekszépségversenyek történetének legsötétebb epizódja a hatéves JonBenét Ramsey meggyilkolása volt 1996-ban az Egyesült Államokban, Colorado államban. Bár úgy tartják, Amerikában leginkább a „white trash”, azaz a fehér prolik szórakozása szépségversenyre hordani gyermekeiket, JonBenét szülei jómódú, tanult emberek voltak, az anya a hetvenes évek végén maga is szépségversenyt nyert, az apa sikeres üzletember volt. A kislány szeretett énekelni, táncolni, élvezte a szereplést, rendszeresen indult szépségversenyeken, 1996-ban meg is nyert egyet. JonBenét karácsony éjszakáján tűnt el a saját hálószobájából. Édesanyja reggel a konyhában egy levelet talált, amelyben ismeretlenek váltságdíjat követeltek a szülőktől elrabolt gyermekükért. A pénzt sosem adták át, ugyanis a kislány fehér pokrócba burkolt holttestét délután megtalálták a hatalmas, zegzugos ház alagsorában. JonBenét-t fejbe ütötték, majd megfojtották. A nyomozás során a rendőrség rengeteg hibát követett el, és – más megoldás nem lévén – a szülőket, sőt a kislány három évvel idősebb bátyját is meggyanúsították a gyilkossággal.
Később a család elleni vádakat ejtették, a gyilkosság okáról és a gyilkos kilétéről pedig több teória is született, ám a tettest a mai napig nem találták meg. A legvalószínűbb verzió szerint a kislányt, aki a pedofilok álma lehetett, olyan ember gyilkolhatta meg, aki jól ismerte a házat és minden valószínűség szerint a szülőket is. A tragikus eset olyannyira sokkolta Amerikát, hogy még a gyermekszépségversenyek szabályain is változtattak valamennyit. Például egyre több az olyan vetélkedő, ahol tilos a gyerekeket sminkelni, a hajukat festeni, és felnőttruhákba öltöztetni őket. Ennek ellenére nagyon távolinak tűnik – vagy talán sosem jön el – az az idő, amikor ezek a megmérettetések nem a magukat jobb sorsra érdemesnek érző anyukák játszótere lesz, és a kislányoknak nem kell a versenyek után évekig pszichológushoz járniuk, hogy az elszenvedett sérüléseiket orvosolni lehessen.
Ami pedig a felnőttszépségversenyeket illeti, a vetélkedőkkel kapcsolatban sajnos nem igaz Kant filozófiai alaptétele, amely szerint szép az, ami érdek nélkül tetszik. Időről időre fény derül egy-egy olyan esetre, amikor valamelyik szépségkirálynőt prostitúcióval vádolnak meg. Fásy Ádám, aki számos hazai szépségversenylicenc tulajdonosa volt, jelenleg pedig a Magyarok Világszépe verseny kapcsolódik a nevéhez, önéletrajzi könyvében elmeséli: annak ellenére, hogy a szépségversenyek szabályzatában benne van, hogy a szervezők csak erkölcsös múlttal rendelkező személyek jelentkezését fogadhatják el, olykor-olykor ő is szemet hunyt a versenyein részt vevő lányok feslett múltja felett. Ismert olyan szépségkirálynőt, aki bevallottan luxusprosti volt, sőt akadt, akit egyenesen a dubaji emír vett bérbe. Hogy a szépségversenyeken megforduló lányok közül hányan „dubajoztak”, azt megsaccolni sem tudja. És azt is elárulta, hogy nem a közel-keleti ország az egyetlen hely, ahol a csinos magyar lányokat tárt karokkal várják.
Valljuk be, nehéz elképzelni, hogy senkinek se jelentsen vonzó ajánlatot az a „munka”, ahol százezer forintot vagy még többet lehet keresni óránként. A szépségipar másik hazai fenegyerekét, Répás Lajost, aki egykor Fásy Ádám legfőbb vetélytársa volt, és ma is több verseny, például a Miss Hungary fő szervezője, nemrég azzal vádolták meg, hogy három éven keresztül lányokat – kiskorúakat is – közvetített gazdag férfiaknak, köztük ismert politikusoknak, üzletembereknek, sportolóknak. Répás szerint ő csak segítséget nyújtott azoknak a lányoknak, akik erre megkérték, ők pedig hálából fizettek neki. Arról, hogy a gazdag férfiakkal való találkozásokon mi történt, nincs tudomása.
Mindenesetre a 2016-os Magyarország Szépe közönségdíjasát, Dézsányi Biankát azért fosztották meg címétől, mivel neve felmerült Répás Lajos prostituáltügyeivel kapcsolatban. A vádirat szerint a lányt tizenhét évesen közvetítették ki egy gazdag ügyfél számára, igaz, a találkozóból végül nem lett semmi. Répás Lajos perében már számos ismert embert, köztük egykori valóságshow-szereplőket, modelleket, playmate-eket hallgattak ki. Pedig a szépségversenyek szereplői tisztességes úton is sikeressé válhatnak, jó példa erre a második magyar Miss Európa, Laky Zsuzsa, akinek arcát az egész kontinens megismerhette, hiszen 2004-ben a Magyar Turizmus Rt. vele reklámozta óriásplakátokon Magyarországot Európa-szerte. A SkyEurope légitársaság pedig egy évre szintén Laky arcát festette a cég repülőgépeire.
A magyar lányok szépek, és szakértők szerint már nem sok hiányzik ahhoz, hogy ez a nagy nemzetközi szépségversenyeken is megmutatkozzon. A nemzetközi szervezetek olyasvalakit keresnek királynőnek, aki a verseny után egy évig hitelesen képviseli szervezetüket. Azaz ahhoz, hogy valaki nemzetközi porondon is nyerni tudjon, nem elég szépnek lenni, beszélni kell idegen nyelveket, tudni kell közönség előtt szerepelni, interjút adni, és az általános műveltség, valamint az aktuálpolitikai kérdésekben való jártasság sem árt. A hozzáértők szerint ha a hazai szervezők és versenyzők nem hobbiként, hanem profi munkaként tekintenek a versenyekre, akkor jó esély van rá, hogy a sok dél-amerikai és Fülöp-szigeteki versenyző után előbb-utóbb magyar lányok is felkerüljenek a világversenyek dobogóinak legfelső fokára. Mindenesetre biztató Kulcsár Edina szereplése, akit Londonban, a 2014-es Miss Worldön első udvarhölgynek választottak, valamint a Miss Európa címet is ő kapta.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!