Bakondi György hangsúlyozta, hogy a migráció nyomán kialakult biztonsági helyzet továbbra is veszélyes az unióban, illetve a tranzitországokban, továbbá az Iszlám Állam elleni, a végéhez közeledő harc miatt fokozódhat az európai terrorveszély.
Ebben a helyzetben a magyar álláspont határozott: meg kell védeni az EU külső határait és az unión kívül kell olyan hotspotokat létrehozni, ahol a menekültkérelmek elbírálhatóak – tette hozzá a főtanácsadó.
Az elmúlt évet összefoglalva elmondta, hogy továbbra is a balkáni útvonalon és Líbiából Olaszország felé zajlik az illegális tömeges migráció. Míg az előbbin csökkenés, addig az utóbbin növekedés tapasztalható.
Ugyanakkor kialakultak alternatív útvonalak is: Bulgária felé, a török–görög határ szárazföldi szakaszán, illetve Montenegró, Románia és Ukrajna érintésével. Ez utóbbi két helyszínen nem vált tömegessé a migráció – ismertette.
A továbbiakban a főtanácsadó felsorolta az Európai Unió intézkedéseit, amelyek szerinte nem voltak elegendőek az illegális migráció megállítására, így az uniós határőrség és parti őrség felállítása sem. Jelezte, az unión belül sűrűsödtek az erőszakos cselekmények és a terrortámadások.
Bakondi György közölte, az ENSZ adatai szerint 361 ezren érkeztek a tengeren az unió területére: közülük mintegy 200 ezren Olaszországba, a többiek pedig a görög szigetekre.
Magyarországra a július 5-ei jelentős jogszabályváltozások hatályba lépéséig 17 800-an jutottak be. Azóta 470 tiltott határátlépés történt, az érkezők jelentős része Románia, illetve Ukrajna felől próbált bejutni az országba.
A rendőri erők 10 600 embert akadályoztak meg abban, hogy átjussanak a határkerítésen, illetve 8300 embert kísértek vissza a határ 8 kilométeres körzetéből a kerítés túloldalára.
Az év során – folytatta Bakondi György – 29 400-an nyújtottak be menekültkérelmet, közülük 438-an kaptak politikai menekülti vagy oltalmazotti státuszt. Az elutasított kérelmek száma 4360, és 48 885 ember esetében szüntették meg a kérelem elbírálását, mert az érintett eltűnt.
