Balog Zoltán hivatali kötelessége teljesítése körében jogszerűen járt el, amikor a felügyelete alá tartozó szervek működését érintően azok kommunikációs tevékenységét is szabályozta – ezzel az indokkal utasította el a Központi Nyomozó Főügyészség Tényi István feljelentését a Magyar Nemzet birtokába jutott határozat alapján. A Fidesz-tag amiatt tett bejelentést, mert sajtóinformációik szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a közelmúltban feltehetően azért adhatott szigorúbb kommunikációs utasítást az alá tartozó intézményeknek, hogy elszigetelje a Simicska Lajos érdekeltségében álló médiumokat, a Lánchíd Rádiót, a Hír TV-t és a Magyar Nemzetet. A bojkott tényét ugyanakkor Lakatos Márk, a miniszteri kommunikációs osztály vezetője tagadta a HVG.hu-nak.
A főügyészség indoklásában azt állt, hogy a hivatali visszaélés bűntette szándékos és célzatos bűncselekmény, amelynek a jogtalan hátrány nem eredménye, hanem célzata. „Így nem valósítja meg a bűncselekményt önmagában az, ha a hivatalos személy hivatalos eljárása vagy intézkedése az érintett személy számára hátrányos helyzetet eredményez” – írták. A magyarázat azért különös, mert a hírekben az szerepelt, a kommunikációs rend szigorításának éppen az volt a célja, hogy az említett sajtóorgánumokat hátrányba hozza.
Mint korábban írtuk, az Emmi bojkottja miatt a Lánchíd Rádió tiltakozó közleményt adott ki decemberben, de a tárca hozzáállása a Magyar Nemzet munkatársai előtt sem ismeretlen. A minisztérium több újságírónkat még a sajtólistájáról is levette, hogy lapunk tudósítói még a sajtóközleményekről és a sajtótájékoztatókról se szerezzenek tudomást. Emiatt egyik kollégánk eddig 112 (!) alkalommal írt e-mailt a minisztériumnak, jelezve, hogy szeretné, ha visszakerülne a sajtólistára, ám egyetlenegyszer sem kapott választ. Sőt, az utóbbi időben az a jellemző, hogy a tárca semmilyen kérdésünkre sem reagál, a százat is meghaladja a lapunk által küldött, de az Emmi által megválaszolatlan kérdések száma. A tárca magatartása több szempontból is aggályos. Egyrészt a minisztérium dolgozói adófizetői pénzen eltartott közszolgák. Másrészt az információszabadságról szóló törvény úgy fogalmaz, hogy egy közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, de hasonlót mond ki a sajtószabadságról és a médiatartalmak szabályairól szóló törvény is.
