Össztűz zúdult az ügyészségre

„A monitoring vagy jelzett volna valamit, vagy nem.” Újabb nap a vörösiszapperben.

A másodrendű vádlott védője azt is cáfolta, hogy a lakosság nem tudta pontosan, mit tároltak valójában a kazettában, mert „mindenki tisztában volt azzal”, hogy lúgos vörösiszap van a tározóban. Pál meglátása alapján ezt az is bizonyítja, hogy az önkormányzatoknak volt kiürítési és védelmi terve; szerinte a helyhatóságok értesíthették volna a lakosságot, hiszen a településeken volt hangosbemondó és sziréna. (Azt már nem tette hozzá, hogy honnan kellett volna értesülnie a közelgő vészről a helyhatóságoknak, ha a vállalat vezetése nem értesítette őket. Bárki, aki a helyszínen járt a katasztrófa után, tudhatja, hogy az emberek nem voltak vele tisztában, pontosan milyen veszélyt jelent az anyag – a szerk.)

A butaság kategóriájába sorolta még, hogy a X. számú kazettát szárazanyag tárolására tervezték, mert, mint rámutatott, a hatvanas évektől kezdve Magyarországon csak a nedves technológia alkalmazását engedélyezték, ezért az ajkai X. számú létesítményt is erre a célra tervezték. – Büntetést és bűnhődést szomjaz a társadalom, de meggyőződésem, hogy ezek az emberek ártatlanok – szögezte le Pál a vádlottakra utalva. Hozzátette még: a média rövid tudósításai nem lehetnek tárgyilagosak – márpedig az átlagemberek csak a hírekből ismerhetik meg az ügyet, mert nem ülnek a tárgyalóteremben.

– Az átlagosnál is kevesebb kérdésben ért egyet az ügyvédi kar és az ügyészség – vélekedett F. Józsefné védője, Molnár Marcell, aki arra szintén rámutatott, hogy jogilag is téves az ügyészségi fellebbezés több eleme. – Mi az anyag, és mi a hulladék? – kérdezte Molnár, aki szerint e kételyeket tisztázta a szakértők (akiknek működését a tárgyalás első napján élesen kritizálta az ügyészség) nyilatkozata, de a vád képviselője még mindig összemossa. A harmadrendű vádlott jogi képviselője kifejtette, hulladéknak a kiülepedett vörösiszapot kell tekinteni, ám a retúrvíz nem hulladék, veszélyes anyag. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az átszakadt X. számú kazetta esetében a Mal Zrt. betartotta a szabályokat, soha fel sem merült a bezárása.

– A kákán is csomót keres az ügyészség, hiszen az elsőfokú ítélet és indoklás hibátlan volt – szögezte le Gyalog Balázs, az ötödrendű vádlott, Di. József védője. Szerinte 95 százalékos váderedményesség miatt az ügyész nincs hozzászokva ahhoz, hogy a vádhatóság veszítsen egy perben. Pedig meg kellene barátkoznia a gondolattal, hogy a Veszprémi Törvényszék konszenzuson alapuló, hosszas bizonyítási eljáráson nyugvó, szakértői megállapítások sokaságára támaszkodó ítélete jó.

Az ügyészség által felügyelt elkapkodott, összecsapott nyomozás (több mint egy évig tartott – a szerk.) prekoncepció mentén folyt, jelentette ki Gyalog, aki fogadatlan prókátorként kiállt az egyik szakértő, Raisz Iván mellett, mondván, az ügyész nemtelenül támadta perbeszédében. Kikérte védence nevében azt is, hogy Di. József katasztrófaturista volna, ahogy korábban az ügyész fogalmazott.

Az ügyészségi vélemények alaptalanok, mondta a hetedrendű vádlott védője, Kiss Ernő. Felhívta a bíróság figyelmét arra is, hogy védence, G. Gábor a szerencsétlenség időpontjában főtechnológus volt, az üzemeltetéshez nem volt köze. Szerinte a vádlott a katasztrófa kiváltó okairól nem tudott, ellene tenni nem volt módja. Amikor átszakadt a gát, a másodrendű vádlottal együtt éppen ebédelt, és csak annyit mondtak nekik telefonba: „Valami történt a gáton”. Azt is érvként hozta fel, hogy semmi sem bizonyítja: ha az üzem területén monitoringrendszert építenek ki, azzal megelőzhető lett volna a tragédia, mert véletlenszerű helyeken kellett volna telepíteni a műszereket. „Vagy jeleztek volna valamit, vagy nem”, idézte a per egyik szakértőjét.

Jován László, a tizedrendű vádlott képviseletében ugyancsak „kapkodósként” jellemezte a nyomozást, amelyről úgy vélte: ha minden kérdésre kiterjedt volna, nem a bíróságnak kellett volna felderítenie az ügyet s végül megállapítania a katasztrófa tényleges okait. Ő is kritikával illette az ügyészséget, mondván: azokat az érveket, amelyek nincsenek, az sem erősíti, ha az ügyész folyton mantrázza azokat. – Eleget tett vagy tudott-e tenni a bizonyítási kötelezettségének, illetve a mentő körülmények felsorolásának az ügyész? – kérdezte még Jován.

Gerecs Tamás, a tizenegyedrendű vádlott védője azt nem értette, védencének kitől kellett volna értesülnie a tragédiáról, illetve mit tehetett volna még fél órával a szerencsétlenség után. K. Árpádot – a tanúvallomások szerint – „valamilyen vízfolyásról” tájékoztatták; a tanúk közül többen is azt vallották, nem gondolták volna, hogy ekkora pusztítást végez majd a kiömlő lúgos víz. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a híváslistákat: a vádlottban a katasztrófa mértéke nem tudatosulhatott addig, amíg a helyszínre nem ért. Balázsi Bence, a hatodrendű vádlott jogi képviselője arra mutatott rá: a szakértők megállapították, hogy a tározóban tárolt vízoszlop magassága nem volt oka a katasztrófának.

Tordai Nándor védő azt mondta: az ügyészség vélt és kreált vádak alapján vádolta meg védencét. V. Ferenc, tizenharmadrendű vádlott Pintér Sándor belügyminisztertől ugyanis még oklevelet is kapott a katasztrófa során tanúsított személyes helytállásáért, ilyet szerinte „katasztrófaturisták” nem kapnak.

Korábban az első-, illetve a negyed-, a nyolcad-, kilenced-, tizenketted-, tizennegyed- és tizenötödrendű vádlott ügyvédje csatlakozva a többi vádlott jogi képviselőjéhez, az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a táblabíróságtól.

Bakonyi Zoltán elsőrendű vádlott élt a felszólalás lehetőségével, amelyben azt mondta: rossz szakvélemények alapján emeltek ellenük vádat. Felrótta az ügyésznek, hogy összemosta az idősíkokat, illetve azt kérdezte a táblabíróságtól: a gyárban található több ezer gépről feltételezniük kellett volna, hogy elromlik? Leszögezte: kollégái mindig figyeltek a hatósági előírásokra.

Fejes Péter ügyész viszonválaszában úgy reagált: a védőbeszédek hemzsegtek a félrevezetésre okot adó tényállásoktól, csúsztatásoktól, amelyek miatt számára hiteltelené váltak a védői perbeszédek. Több védői kifogásra válaszolt, amikor azt mondta: mivel több tanú a gátszakadás után – a gáttetőn állva – látta a történeket, majd elrendelték a gyár leállítását, az egyik vádlott pedig azt mondta, olyan szerencsétlenség történt, ami addig még soha nem történt Magyarországon, nem volt arra szükség, hogy a menedzsment tagjai a helyszínre menjenek. 

A másodfokú eljárás első napján az ügyész a Veszprémi Törvényszéken tavaly januárban hozott elsőfokú ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte a tíz ember életét követelő, több mint kétszáz sérülést és több száz milliárdos anyagi kárt okozó tragédia miatt indított perben.