Próbára bocsátotta a bíróság László Petrát

Bűnös, de nem kapott büntetést László Petra a migránsok megrúgásáért. Gáncsolni viszont nem is gáncsolt.

„Felmerült bennem, hogy segíteni kellene a rendőrnek, mert felháborított, hogy valaki Magyarországon az eljáró rendőr elől elfut. De ez csak átfutott az agyamon, aztán rájöttem, hogy nem ez a feladatom, és tettem tovább a dolgomat” – vallotta videotelefonon a vele szemben első fokon eljáró Szegedi Járásbíróságnak László Petra azzal a migráns férfival kapcsolatban, aki gyermekével karján futott felé Röszkénél 2015 szeptemberében, mikor az operatőr a vád szerint megpróbálta elgáncsolni.

Első rendőrségi vallomásában elismerte a gáncsolást, később került elő olyan videofelvétel, amelyen látszik, hogy a lába nem érte el a férfit, aki nem miatta esett el, már korábban elvesztette egyensúlyát. Az ellentmondást azzal indokolta, hogy részben nem emlékezett a helyszínen történtekre.

„Csak a közzétett felvételekről tudtam meg, hogy mit tettem. Amikor a rendőrségen megmutatták, szinte oda sem mertem nézni” – mondta.

„Napokig nem is voltam önmagam” – folytatta sírva a vádlott, hozzátéve, egész élete összedőlt, egyik napról a másikra közszereplővé vált, kirúgták, gyűlöletkampány indult ellene.

Utálói kör alakult ellene a Facebookon, a világ minden tájáról kapta a fenyegető, gyalázkodó üzeneteket – mondta a védő ügyfeléről.

Videotelefonon hallgatták meg

Az életveszélyes fenyegetések miatt a rendőrség már cselekménye után röviddel elrendelte László Petra személyi védelmét. Ugyanezek indokolták, hogy a bíróság engedélyezte, a mostani tárgyaláson ne legyen jelen a vádlott, akit ismeretlen településről, egy elkülönített igazságügyi helyiségből videotelefonon hallgattak meg. A hallgatóság nem lehetett jelen, amikor körülményeiről, például jelenlegi munkájáról kérdezték, hogy illetéktelenek számára ne derüljön ki, hol él.

László Petra szerint a gáncsoló mozdulat előtt, a rúgások alkalmával félelemből, védekezés gyanánt cselekedett, amikor a gyűjtőponton a migránsok áttörték a rendőrsorfalat. „Óriási üvöltözés volt, úgy éreztem, hogy nekem jönnek. Azt láttam, hogy több százan rohannak felém, nagyon félelmetes volt, úgy éreztem, el fognak taposni. Csak azt akartam, hogy ne érjenek hozzám, ne lökjenek fel. A lábammal akartam őket távol tartani” – emlékezett vissza, később hozzátéve, hogy ha nem lett volna nála kamera, a karját tette volna ki.

„Még életemben nem rúgtam meg senkit. Félelmet és pánikot éreztem” – mondta még régebben a nyomozati vallomásában, amelyet a bíró felolvasott. „Ha lehetőségem lenne, bocsánatot kérnék. Nem akartam elhinni, hogy egy kislányt is megrúgtam” – kesergett a nyomozóknak.

Tanúként meghallgatott kollégája arról beszélt, hogy mikor a rúgásról megjelent első híreket megnézték, László Petra sem akarta elhinni, amit lát. A tanú mérges volt a bulvársajtóra és a vádlottra is, aki fásult, lelassult volt, és azzal védekezett, hogy félt, pánikba esett. A munkatárs mindettől függetlenül máig nem hiszi, hogy az operatőr szándékosan rúgott volna meg bárkit, és bánja, hogy nem tanúsított több együttérzést megviselt munkatársával szemben.

Megjelent az a rendőr is, aki megpróbálta visszatartani a gyermekével áttörő szír férfit. Elmondta, az illető azért esett el – rá a karjában lévő fiára –, mert ő hátizsákjánál fogva megpróbálta megakadályozni, hogy elmeneküljön. A földre zuhant férfi a rendőr megítélése szerint rá, és nem László Petrára haragudott és kiabált az esése miatt.

Az ügyészség garázdasággal vádolja László Petrát, noha a tárgyaláson felolvasott feljelentések a súlyosabban minősülő közösség tagja elleni erőszak bűntettéről is szóltak. A vádhatóság szerint a teremben is megtekintett videókon nem látszik, hogy a vádlott pánikolna, sem az, hogy több százan futnának felé; ellenben szándékosság és kihívó közösségellenesség igen. Az ügyész kiemelte, az operatőr feladata a folyamatok objektív, részrehajlás nélküli bemutatása lett volna. Pénzbüntetés kiszabására tett indítványt a vád, mely azt elismerte, hogy a terhelt sérülést nem okozott.

„Honnan veszi az ügyészség, hogy védencem nem érzett pánikot? Onnan, hogy három másodpercig nem úgy látszott?” – kérdezte a védő. Arra kívánt rámutatni, hogy a rúgásoknál László Petra jogos védelmi helyzetben volt; a kontrollálatlanul meglóduló – egyébként a „jogtalanság talaján álló” – tömeg ugyanis veszélyes, és támadásként is értékelhető. Az állítólagos gáncsoló mozdulatnál pedig a vádlott bokája láthatóan laza volt, márpedig aki buktatni akar valakit, felfeszíti a lábfejét – érvelt a védelem.

A nyolc órás tárgyalás végén László Petra bűnösségét megállapította a Szegedi Járásbíróság, de nem szabott ki rá büntetést, három évre próbára bocsátotta. A bíróság úgy ítélte meg, ilyen rövid idő alatt is fel kellett tudnia mérni, hogy jogtalan támadás ellene nem irányul – ahogyan a többi sajtós sem érezte így, és a rendőrök sem használtak fizikai erőszakot, kényszert. Jogos védelemről tehát nincs szó. Ennek ellenére a vádlott egy fiatal férfit és egy kislányt megrúgott – jelentette ki indoklásában Nánási Illés bíró.

A gyermekével futó férfi gáncsolása kérdésében viszont a védelemmel értett egyet a bíróság, azaz nem történt buktatás, és ilyen szándéka a vádlottnak nem is volt.

Az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

###HIRDETES2###