A rabok keresetét is megkaphatja a sértett

A károsult magánszemélyeknek kedvezhet a változás. Az elítéltek eddig először az államnak fizettek, nem a sértett családjának.

Fekete Gy. Attila
2017. 03. 20. 5:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több évtizedes igényük teljesülhet a bűncselekmények károsultjainak, ha az új büntetőeljárásról szóló törvénnyel egy időben hatályba lép a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása. A kormány által még nem tárgyalt tervezet szerint ugyanis a jövőben a bűncselekmények károsultjai a kárigény kielégítésének sorrendjében megelőznék az államot.

Ez azonban csak a magánszemélyekre lenne igaz, az állam kizárólag őket engedné maga elé. Egy cégnek, amelyet kifosztottak, titkait ellopták, telephelyét felgyújtották, a bevételét elsikkasztották vagy más bűncselekményt követtek el ellene, továbbra is meg kell majd várnia, amíg az állam kielégíti a maga igényeit. S ha a tettesnek marad még lefoglalható vagyona, abból kérhetik a káruk rendezését.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy a jövőben minden magánszemélynek maximálisan megtérülhet a kára, csak azt, hogy a bűnözőktől lefoglalt, visszaszerzett pénzt nem viszi el az állam a valódi sértettek elől. A legjobban azok járnak, akiknek a sérelmére fedett nyomozók vagy a rendőrséggel titkos megállapodás keretében együttműködő személyek követnek el valamilyen bűncselekményt, őket ugyanis az állam kártalanítja.

A változtatást – pontosan meg nem nevezett vezetői döntés alapján – a titkos információgyűjtés szabályait módosító salátatörvény tervezetébe szerkesztették be a jogszabály előkészítői. Bár a tervezetnek még számos részlete pontosításra szorul, a birtokunkban lévő dokumentum alapján annyi már kijelenthető, hogy a jövőben nem fordulhatna elő az, ami az MKB Veszprém világklasszis kézilabdázója, Marian Cozma meggyilkolása után történt. Marian Cozmát 2009. február 9-én késelték meg a veszprémi Patrióta Bárban, ahol a veszprémi kézilabdázók az egyik csapattársuk gyermekének megszületését ünnepelték.

Egy döntően enyingi romákból álló társaság beléjük kötött, majd verekedést provokáltak, és több kézilabdázót megsebesítettek. Cozma menekülés közben, már az utcán kapta a halálos döfést.

Néhány nap alatt valamennyi gyanúsított rendőrkézre került. Bodzagyűjtésből élő szegény romáknak vallották magukat, akik azonban sokmilliós autókkal közlekedtek, és több tízmilliós lakásokban éltek. A rendőrség több tízmillió forintnyi értékben foglalt le ingóságokat és ingatlanokat az ügyben.

Csakhogy nehezen sikerült tisztázni az egymásnak ellentmondó vallomások alapján, hogy ki ejtette Cozmán a halálos késszúrást. A számos DNS-vizsgálat és más szakértői vélemény elkészítése lényegében elvitte a gyanúsítottaktól lefoglalt összeget.

Más kérdés, hogy mi történik majd azokban az esetekben, amikor a rendőrség nem foglal le százmilliós vagyont az elkövetőktől; vagy azért nem, mert azok ügyesen elrejtik, vagy mert a tetteseknek tényleg nem is volt semmi lefoglalható értékük.

Olaszliszkán 2006 októberében gyermekei szeme láttára verték halálra Szögi Lajos tanárt. Gyilkosainak nagy részét azonosították, elfogták és elítélték. Később egy külön perben a bíróság 46 millió forint kártérítést ítélt meg az áldozat nejének és árváinak.

Azonban a hatályos szabályozás szerint az elítélt gyilkosok rabkeresményéből előbb a rabtartáshoz kell hozzájárulniuk, illetve a bűnügyi költségeket kell megtéríteni. Mivel a raboknak kötelező tartalékolniuk szabadulásuk idejére, gyakorlatilag az állami igények kifizetése után már jelképes összeg sem marad a károsultak kártalanítására.

Ha hatályba lép az új szabályozás, és már nem az állam lesz az első a kártalanítás folyamatában, a napi 480 forint rabtartási hozzájárulás is a sértetteké lehet. Ami persze csepp a tengerben, de a semminél valamivel mégis több.

Szakértők szerint áttörést ezen a téren csak az jelenthetne, ha jelentősen javulna a rendőrség úgynevezett kármegtérítési mutatója. Az elmúlt öt év átlagában azonban a rendőrség a bűncselekményekkel okozott összes kárnak csak alig több mint hét százalékát „szerezte vissza” a bűnözőktől. De az olyan tömegeket érintő (és a leggyakrabban elkövetett) bűncselekményekben, mint a lopás, még a hat százalékot sem érte el ez a mutató. A vizsgált időszakban volt olyan év (2012), amikor a tolvajok több mint 53,8 milliárd forinttal rövidítették meg áldozataikat, a rendőrségnek azonban ezen összegnek csupán a 3,95 százalékát sikerült felkutatnia.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.