A kormány retorikai szinten és a konkrét cselekvéseiben is arra törekszik, hogy Magyarországra minél kevesebb külföldi állampolgár érkezzen, vagy minél kevesebb próbáljon itt maradni. Ennek egyik fontos lépéseként tavaly eltörölték azt a 2013-ban életbe léptetett szabályozást, amelyik az integráció lényegi eleme volt, és egy bizonyos ideig pénzzel támogatta az állammal szerződéses viszonyba lépő menekülteket.
– A befogadóközpontokból kikerülő emberek útja egyenesen a hajléktalanellátó rendszerbe vezet – összegzi a jelenlegi helyzetet Kováts András, aki az 1995 óta működő Menedék Egyesületet vezeti. A Menedék egyéb programjai mellett az elmúlt bő két évtizedben szociális szolgáltatásokat nyújtott a hosszabb-rövidebb ideig hazánkban élő külföldiek részére szorosan együttműködve az állami szervekkel. Évente mintegy ezer ügyféllel dolgoznak együtt. Az állami szerveknél dolgozóknak, rendőröknek, fegyveres biztonsági őröknek pedig szakképzési programokat tartanak. A rendőrséggel partnerségben a kiutasításra várókkal is foglalkoznak.
– Szerintünk a migráció önmagában se nem rossz, se nem jó dolog: társadalmi jelenség, amelyből ki kellene tudnunk hozni a legjobbat, miközben minimalizáljuk a kockázatokat –mondja Kováts. Szerinte Magyarországon magasan van a léc, nehéz megkapni a menekültstátust. Hazánk egyébként sem tartozik a menekültek célországai közé, mindenki nyugatra szeretne eljutni. A rendszer résztvevői ezért úgy érzik, hogy feleslegesen dolgoznak – ebből pedig egyenesen következnek a szigorítások.
A státust kapó külföldiek jelenleg nehéz helyzetben vannak: egy idegen országban kell lakást és állást találniuk úgy, hogy az állam 2016 óta gyakorlatilag semmiféle pluszsegítséget nem nyújt nekik. A kormány arra hivatkozott, hogy nem kaphat több támogatást egy külföldi, mint egy magyar; Kováts szerint viszont a támogatás éppen arról szólna, hogy a külföldiek egyenlő esélyekkel indulhassanak Magyarországon. Meg tudják tanulni a nyelvet, és meg tudják alapozni az egzisztenciájukat. Kováts úgy gondolja, hogy a támogatási rendszer tavaly nyári megváltoztatása egyértelműen politikai indíttatású döntés volt. Ráadásul ez a lépés a külföldiek szociális problémáinak halmozódását vonja maga után. A külföldiek elhelyezése pedig a hajléktalanellátó rendszerre hárul majd, és összességében többe fog kerülni az államnak, mint amennyit integrációs támogatásra kellett kifizetnie.