Orbáni vízió ide vagy oda, csúcson az elitgimnáziumok

Hiába a kormányzati szándék, egyre kevesebben választják a szakképzést, a piac is a diplomát fizeti meg.

Bár a kormányzat évek óta igyekszik népszerűsíteni a szakképzést, ennek ellenére 2017-ben új csúcsot döntött a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkező diákok száma. A két elitképzőként emlegetett intézménytípus központi írásbeli felvételijét idén többen írták meg, mint az elmúlt tíz évben valaha – derül ki a Magyar Nemzet Oktatási Hivatal adatai alapján készült összesítéséből. Míg a hatosztályos gimnáziumokba 2016-hoz képest több mint hatszázzal több, összesen közel 7700 gyermek felvételizett, a nyolcosztályos gimnáziumok esetén több mint 500 fős növekedés volt tapasztalható, ami összesen 5900 vizsgázót jelentett. Az eredményt érdemes összehasonlítani azzal, hogy tíz éve még csak 4685 gyermek felvételizett a hatosztályos intézményekbe, míg a nyolcosztályosokba 3132.

Ezzel szemben a négy évfolyamos intézményekbe – tehát négyéves képzést nyújtó gimnáziumokba és szakgimnáziumokba (korábbi nevükön: szakközépiskolákba) – jelentkezők száma mindössze egyetlen (!) fővel nőtt idén, 48 297-re. Ez a szám 2007-ben még több mint 56 400 volt. Bár utóbb intézménytípus estében a népességfogyás nyilvánvalóan magyarázza az évről évre kevesebb jelentkezőt, de így még inkább sokatmondó, hogy az apadó gyermeklétszám ellenére idén is jelentősen tudták növelni népszerűségüket a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok. Annak ellenére is több diákot vonzottak, hogy a kormányzat évek óta a szakképzés révén enyhítené a képzett munkaerő hiányát. Orbán Viktor miniszterelnök 2014-ben például azzal próbálta népszerűsíteni a szakképzést, hogy arról beszélt: egy közepesen elvégzett, általános műveltséget nyújtó, de konkrét szaktudást nem adó gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával.

– 2010-től nő drasztikusan a hat, illetve nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők száma – nyilatkozta lapunknak Lannert Judit oktatáskutató, aki szerint ez két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy nagyot ugrott az egyházak által fenntartott intézmények száma. A szakértő felidézte: mint a Tárki által kiadott 2016-os Társadalmi riport rámutatott, csak 2010 és 2014 között 68 százalékkal nőtt az ilyen iskolák aránya. Miután az egyházak főként általános iskolákat és gimnáziumokat tartanak fenn, azok a tanulók, akik egyházi általános iskolába jártak, nagyobb valószínűséggel választják a szintén egyházi gimnáziumokat. Az egyházi gimnáziumokon belül pedig különösen magas a hat- és nyolcosztályosak aránya.

Az oktatáskutató elmondta: az egyházi iskolák térnyerésével párhuzamosan – szintén 2010 óta – nagymértékben csökkent a szakgimnáziumokba felvételizők száma. A szakképzés tavalyi átalakítása kapcsán megjegyezte: hiába próbálták „névmágiával” a presztízsét növelni. Ugyanis azzal, hogy négyévesre kurtították a képzést – ebbe belepréselve az érettségit, amelyet tartalmilag kiüresítettek – és kötelezővé tették a szakmai tárgyból való érettségizést, leszűkítették a felsőoktatásba jutás lehetőségét. – Ezt egyértelműen érzékelték a szülők és a tanulók – mondta Lannert Judit. Úgy vélte, a szakképzés akkor válna népszerűbbé, ha ennek köszönhetően vonzó kereseti lehetőségekhez lehetne jutni a munkaerőpiacon. Ám ehhez képest továbbra is azt látni, hogy diplomával jóval nagyobb fizetést lehet hazavinni. Hosszú távon pedig bizonytalan a jelenlegi szakmák sorsa az automatizálás miatt, így a jövőben inkább olyan szakmunkásokra lesz szükség, akik a gépeket irányító szoftverekhez értenek és idegen nyelveket beszélnek.