Az oktatáskutató elmondta: az egyházi iskolák térnyerésével párhuzamosan – szintén 2010 óta – nagymértékben csökkent a szakgimnáziumokba felvételizők száma. A szakképzés tavalyi átalakítása kapcsán megjegyezte: hiába próbálták „névmágiával” a presztízsét növelni. Ugyanis azzal, hogy négyévesre kurtították a képzést – ebbe belepréselve az érettségit, amelyet tartalmilag kiüresítettek – és kötelezővé tették a szakmai tárgyból való érettségizést, leszűkítették a felsőoktatásba jutás lehetőségét. – Ezt egyértelműen érzékelték a szülők és a tanulók – mondta Lannert Judit. Úgy vélte, a szakképzés akkor válna népszerűbbé, ha ennek köszönhetően vonzó kereseti lehetőségekhez lehetne jutni a munkaerőpiacon. Ám ehhez képest továbbra is azt látni, hogy diplomával jóval nagyobb fizetést lehet hazavinni. Hosszú távon pedig bizonytalan a jelenlegi szakmák sorsa az automatizálás miatt, így a jövőben inkább olyan szakmunkásokra lesz szükség, akik a gépeket irányító szoftverekhez értenek és idegen nyelveket beszélnek.
Orbáni vízió ide vagy oda, csúcson az elitgimnáziumok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetHiába a kormányzati szándék, egyre kevesebben választják a szakképzést, a piac is a diplomát fizeti meg.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!