A szalagok tartalmaznak ügynökneveket, azonban ügynöktörténetek, valós tevékenységre vonatkozó adatok nincsenek rajtuk. Emellett szerepelnek rajtuk olyan emberek nevei, akiket szerettek volna beszervezni, ezért megfigyeltek, valamint az ügynökök fontos, érdekes kapcsolatai is megtalálhatóak a szalagokon – ismertette a részleteket Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke hétfő reggel az M1-en.
Az ügynöklisták feloldása nagy botránnyal járna, de mindenképp tisztító erejű lépés lenne – mondta korábban az MNO-nak Ungváry Krisztián történész. A jogszabályi háttér megváltoztatása azonban legalább ennyire fontos a szakértő szerint: hiába kutathatóak a szalagok, ha az állambiztonsági iratokról szóló 2003-as törvény a mai napig tiltja, hogy bizonyíthatóan beszervezett embereket nyilvánosan hálózati személyeknek nevezzünk. Az ügynöktörvény megváltoztatása nélkül ezért értelmetlen lenne akár egy sikeres népszavazás is a listák feloldásáról – tette hozzá Ungváry.
A történész emlékeztetett, Csehországban és Szlovákiában már a kétezres évek elején nyilvánosságra hozták az ügynökadatokat, amiket interneten, névalapú kereséssel lehetett olvasni.
Az elmúlt években többször is napirendre került az ügynökakták feltárásának kérdése. Az LMP számos alkalommal terjesztette elő az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó javaslatát, ám rendre leszavazták. Tavaly novemberben pedig például a Jobbik miatt került ismét középpontba a kérdés: a párt az ügynökakták nyilvánossá tételének tárgysorozatba vételét próbálta elérni, ám az Országgyűlés igazságügyi bizottsága leszavazta. Kicsit korábban a jobbikos Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott, a rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad kormányainak közös felelőssége, hogy a kádári diktatúra kiszolgálói megúszták az elszámoltatását.
„Én nem vitatom képviselő úrnak azt az állítását, hogy az állambiztonsági tisztek részvétele a rendészeti munkában torzítja a minőséget és fölvet demokratikus kérdéseket. És azt sem vitatom, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának volna helye, természetesen a megfigyeltek hozzájárulásával, hiszen az áldozatok ebből a történetből nem kihagyhatók” – mondta válaszul Lázár János. A kancelláriaminiszter azt is megjegyezte, az ügynökmúlt eltitkolása volt a békés rendszerváltozás egyik ára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!