Februárhoz képest egyébként valamelyest nőtt a jelentett várakozók száma, ám a jelentés szerint ez csak amiatt van, hogy márciusban nagyobb volt a jelentési hajlandóság, mint februárban. Az állami-önkormányzati fenntartók jelentési hajlandósága valamivel jobb, mint az egyházi, vagy egyéb civil szervezetek által fenntartott intézményeké. Társadalombiztosítási azonosítójel (tajszám) nélkül viszont több mint 900 ember várakozik, ami jelentős emelkedést jelent, hiszen idén január előtt ennél jóval kevesebben, hat-nyolcszázan várakoztak egészségbiztosítás nélkül. Az érintettek számának növekedése összefügghet a hideg hónapokkal, hiszen ilyenkor megnő azoknak a fedél nélkül, vagy nagyon rossz körülmények között, fűtetlen épületben élőknek a száma, akik bentlakásos intézménybe szeretnének bekerülni.
Egyébként az első jelentési adatokat tavaly májusban összegezték, akkor 23,5 ezren vártak valamelyik szociális szolgáltatásra, vagy bentlakásos intézménybe való bekerülésre, mintegy 20 százalékkal kevesebben, mint jelenleg, vagyis a tendencia korántsem kedvező. Az eddigi rekordot, 28 985 főt idén januárban rögzítették a várólistán. Egyébként a várólistán szereplők jelentős része (februárban közel fele) a várakozás közben is igénybe vett valamilyen szolgáltatást. Erre jó példa, amikor az önmagát ellátni képtelen idős embernek hónapokig kell várnia arra, hogy megüresedjen egy férőhely valamelyik bentlakásos otthonban, de addig is házi segítségnyújtásban részesül, vagy az otthonában, napi egy–négy órás gondozást nyújtanak számára.
Tavaly januárban lépett életbe a szociális intézmények jelentési kötelezettségéről szóló jogszabály, de a legtöbb intézménytípus esetében tavaly áprilistól tették kötelezővé az adatszolgáltatást. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban még így sem kapunk pontos képet a szociális várólistákról, bár tény, hogy az adatgyűjtés hosszú távon előremutató lehet. Feltéve, hogy azokon a területeken, ahol tartósan nagy a férőhelyhiány, növelik majd a kapacitásokat. Takács Imre, a Szociális Szakmai Szövetség elnökségének tagja szerint a jelenlegi várólista két ok miatt is erősen alulreprezentált, és a valóságban sokkal többen várakoznak ellátásra. Egyik ok, hogy az intézmények 25-30 százaléka nem jelenti a várakozókat, másik pedig, hogy az adatszolgáltatók is csak azokat jelentik, akik írásbeli kérelmet nyújtottak be bekerülésük érdekében. Takács Imre szerint nagyon sokan vannak olyanok, akik – amikor szembesülnek azzal, hogy hónapokat kell várni – be se nyújtják az igényüket, inkább megpróbálnak más, azonnali megoldást találni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!