A legfrissebb adatok szerint 28 556 ember szerepel a szociális várólistán; több mint kétharmaduk idősotthoni ellátásra vár – derül ki a Magyar Nemzet által megismert legfrissebb adatokból. Világos az is a központi nyilvántartás számai alapján készült jelentésből, hogy ennél több lehet a bentlakásos ellátásra, ápolásra vagy éppen szociális étkeztetésre várakozók száma, hiszen idén márciusban csupán a fenntartók 72 százaléka tett eleget jelentési kötelezettségének, vagyis az ellátóintézmények több mint negyede nem árulta el, náluk hányan várakoznak az ellátásra.
A legtöbb várakozót az idősellátásban regisztrálták a márciusi adatok szerint, azon belül bentlakásos idősotthoni ellátásra vár a sorban állók 69 százaléka. Az érintetteknek ráadásul minden bizonnyal igen sokáig kell várniuk egy férőhelyre, hiszen száz ellátottra 45 várakozó jut. Még az idősek átmeneti ellátást nyújtó gondozóházára is közel 2500-an várakoznak. Itt száz betöltött helyre 76 sorban álló jut, ami azt jelzi, hogy hatalmas a férőhelyhiány a szépkorúak bentlakásos, ápolást-gondozást nyújtó ellátásában. A rászoruló idős, beteg embereknek otthoni gondozást nyújtó házi segítségnyújtásra 690-en várakoznak.
Ugyan kisebb a sor, mégis sokat kell várni a pszichiátriai betegek otthonába való bekerülésre is, hisz ezen intézményekben jóval kevesebb a férőhely, mint az idősotthonokban. Ez a várólista még aggasztóbb, mivel a mentális betegek szakszerű ellátása nem halasztható. Ennek ellenére 2757 pszichiátriai beteg vár ilyen intézménybe való bekerülésre, száz betelt férőhelyre 33 várakozó jut, míg a pszichiátriai betegek átmeneti elhelyezést nyújtó gondozóházában száz betelt kapacitásra 76-an várnak. A fogyatékos személyek bentlakásos intézményeinek összesített várólistáján 1652 fogyatékkal élő ember neve szerepel, míg a hajléktalanok otthonaiban megürülő férőhelyekre 164 fedél nélkül élő vár.
Egészen lesújtó adat, hogy több száz rászorulónak még a szociális étkeztetésre is várnia kell: jelenleg 239-en szerepelnek ezen a listán. Gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátásokból mindössze 165 fiatal jelezte februárban a bejutási szándékát valamilyen szociális ellátási típusba. Ők döntően bentlakásos intézményi ellátásra vagy támogatószolgáltatásra (fogyatékkal élők otthoni ápolását, szállítását biztosító ellátás) várakoznak.
Februárhoz képest egyébként valamelyest nőtt a jelentett várakozók száma, ám a jelentés szerint ez csak amiatt van, hogy márciusban nagyobb volt a jelentési hajlandóság, mint februárban. Az állami-önkormányzati fenntartók jelentési hajlandósága valamivel jobb, mint az egyházi, vagy egyéb civil szervezetek által fenntartott intézményeké. Társadalombiztosítási azonosítójel (tajszám) nélkül viszont több mint 900 ember várakozik, ami jelentős emelkedést jelent, hiszen idén január előtt ennél jóval kevesebben, hat-nyolcszázan várakoztak egészségbiztosítás nélkül. Az érintettek számának növekedése összefügghet a hideg hónapokkal, hiszen ilyenkor megnő azoknak a fedél nélkül, vagy nagyon rossz körülmények között, fűtetlen épületben élőknek a száma, akik bentlakásos intézménybe szeretnének bekerülni.
Egyébként az első jelentési adatokat tavaly májusban összegezték, akkor 23,5 ezren vártak valamelyik szociális szolgáltatásra, vagy bentlakásos intézménybe való bekerülésre, mintegy 20 százalékkal kevesebben, mint jelenleg, vagyis a tendencia korántsem kedvező. Az eddigi rekordot, 28 985 főt idén januárban rögzítették a várólistán. Egyébként a várólistán szereplők jelentős része (februárban közel fele) a várakozás közben is igénybe vett valamilyen szolgáltatást. Erre jó példa, amikor az önmagát ellátni képtelen idős embernek hónapokig kell várnia arra, hogy megüresedjen egy férőhely valamelyik bentlakásos otthonban, de addig is házi segítségnyújtásban részesül, vagy az otthonában, napi egy–négy órás gondozást nyújtanak számára.
Tavaly januárban lépett életbe a szociális intézmények jelentési kötelezettségéről szóló jogszabály, de a legtöbb intézménytípus esetében tavaly áprilistól tették kötelezővé az adatszolgáltatást. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban még így sem kapunk pontos képet a szociális várólistákról, bár tény, hogy az adatgyűjtés hosszú távon előremutató lehet. Feltéve, hogy azokon a területeken, ahol tartósan nagy a férőhelyhiány, növelik majd a kapacitásokat. Takács Imre, a Szociális Szakmai Szövetség elnökségének tagja szerint a jelenlegi várólista két ok miatt is erősen alulreprezentált, és a valóságban sokkal többen várakoznak ellátásra. Egyik ok, hogy az intézmények 25-30 százaléka nem jelenti a várakozókat, másik pedig, hogy az adatszolgáltatók is csak azokat jelentik, akik írásbeli kérelmet nyújtottak be bekerülésük érdekében. Takács Imre szerint nagyon sokan vannak olyanok, akik – amikor szembesülnek azzal, hogy hónapokat kell várni – be se nyújtják az igényüket, inkább megpróbálnak más, azonnali megoldást találni.
A jelenleg valamilyen szociális szolgáltatást igénybe vevőknek egyébként több mint a negyede szociális étkeztetésben részesül, 21 százalékuk számára pedig házi segítségnyújtást biztosítanak. Nappali ellátás keretében 13,7 százalékuk kap gondozást, és közel ennyien vannak ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményben. Az ellátásban részesülők tizede számára átmeneti elhelyezést biztosítanak.
