Csak úgy repkednek a százmilliók és a milliárdok abban a hétfőn megjelent Magyar Közlönyben, amiben a lex CEU-ról szóló végleges döntés megjelent. Az egyetem miatti tüntetések árnyékában persze nehéz észrevenni a diszkréten közölt egyéb kormányhatározatokat, de a közlöny aktuális száma mégis fontos, mert jelentős fejlesztési és támogatási források sorsáról tudósít.
Az egyik legkiemeltebb és talán legkérdésesebb rendelkezés: újabb összeget csoportosítanak át a minisztériumok Várnegyedbe költöztetésére: az Orbán Viktor által jóváhagyott határozat plusz 10,3 milliárd forintot szán arra, hogy a Lázár János alá tartozó Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium a budai Várba – pontosabban a Karmelita kolostor épületébe – költözhessen, ahol a miniszterelnök irodáját is berendezik.
Ezzel tovább drágult az eleve horribilis költségvetésű beruházás: korábban megírtuk, hogy több mint 55 milliárdba kerülhet a két tárca költözködése, de az újabb tőkeinjekcióval 65 milliárd forintnál is több közpénzt szánnak erre a célra. A tervek volumenét jelzi, hogy „egyedi belsőépítészeti megoldásokra” csaknem négymilliárdot költenek majd Lázár János új kancelláriáján, az európai uniós közbeszerzési értesítő szerint pedig Miniszterelnökség öt festményt vásárol, közel bruttó 360 millió forintért.
Persze nem maradhat el a fényűzés Orbán Viktor közvetlen környezetében sem – már korábban kiderült, hogy a miniszterelnök dolgozószobája 3,925 milliárd forintba kerül majd. Erről egy tavalyi kormányhatározat döntött.
A költözködés mintegy mellékesen is rendkívüli kiadásokkal jár, hiszen a Miniszterelnökség és a kormányfő érkezése miatt ki kellett lakoltatni a Nemzeti Táncszínházat – a színház a Millenáris Teátrumában kap új otthont, ehhez viszont 2018 tavaszáig közel 4 milliárd forintból kell szétverni és teljesen újjáalakítani a Teátrum épületét.
Nemcsak a budai Várra jut pénz, az április 10-i Magyar Közlöny más ingatlanberuházások támogatását is rögzíti: a Modern Városok Programra például 1,8 milliárd, a sportcélú fejlesztésekhez kapcsolódó ingatlanvételre pedig további 2 milliárd forintot szán a kormány.
A FINA-világbajnokság, vagyis a vizes vébé szervezésére újabb 641,2 millió forintot különítettek el – ez már szinte bagatell ügynek tűnhet, ugyanis a rendezvény naponta drágul ennyivel: hol egy félmilliárdos vandálbiztos beléptetőkapu, hol a 800 milliós egészségügyi szolgáltatás növeli a büdzsét, de biztos ami biztos, a rendezvény záróünnepségére is 3,8 milliárdot költenek a szervezők.
A közlönyből kiderül még, hogy a kormány nagyra tartja a tájékozott gazdákat:
A miniszterelnök azonnali hatállyal hozzájárult egy rejtélyes uniós pályázati projekt támogatásához is: a szerződés címe VP1-1.2.2-16 Tájékoztatási szolgáltatás – az unalmas név mögött viszont egy közel 8 milliárdos uniós pályázati forrás rejlik, melyet kifejezetten a gazdálkodók tájékoztatására és versenyképességük növelésére írtak ki. A dokumentum azt is jelzi, hogy egyetlen támogatott támogatási kérelemre számítanak – amely a pályázati feltételek alapján egy minisztériumé lehet.
A közlönyből derült ki az is, hogy az önkormányzatoknak 1 milliárd forint átcsoportosított forrás jut – ennyiből kell megoldaniuk településükön a kéményseprést.
A kőbányai Bajcsy-Zsilinszky kórház is kap fejlesztési támogatást: a jövő év végéig közel hárommilliárd forintból építhetik meg új járóbeteg-szakrendelőjüket, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma aztán 780 millió forintból szerel fel és bútoroz be, az Egészséges Budapest Program terhére.
A régi ambuláns rendelő épületét (Budapest, Kőbányai út 45/C) is fontosnak ítélték, hiszen a kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a megüresedő ingatlan a kormány kezelésébe kerül, és június 30-ig arról is döntenie kell Balog Zoltán minisztériumának, hogy milyen funkciót szánnak neki.
Egy másik határozat egy füst alatt dönt arról, hogy az autistákat, értelmi sérülteket és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok javára 25 millió forintot különítsenek el – míg az Arany János-emlékév programjaira 41 millió jut, a Közgyűjtemények cím alatt 83,8 millió forintot csoportosítanak át.
Hatalmas összeg, 36,7 milliárd forint szerepel az egyes határon túli támogatási ügyek forrásszükségleteiről szóló határozatban is – ezt a forrást ugyan már tavaly, két nap alatt kiosztotta a kormány, egy módosítással most azonban gondoskodtak róla, hogy a határon túli szervezetek ne csak ingatlanvásárlásra, hanem eszközbeszerzésre is költhessenek belőle.
A források egyik legnagyobb haszonélvezője az Erdélyi Református Egyházkerület volt, mely 8 milliárdos támogatást kapott, mellettük az Új Ezredév Református Központ is kapott egymilliárdot – de a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának is jutott 2,6 milliárd „diaszpóra-ingatlanberuházási támogatásra.”
És ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, az április 10-i Magyar Közlöny ugyanis nyolcvan oldalon keresztül, számos táblázat bemutatásával sorolja a közpénzek tervezett átcsoportosítását és elköltését.
A felpörgő pénzpumpa – legalábbis, ami az uniós forrásokat illeti – összefügghet azzal is, hogy a kormány március végéig a 2020-ig elérhető EU-támogatásokat lekötötte, ezzel 9900 milliárd forintnyi összegre írtak ki tendert. Lázár János tárcája pedig bejelentette: március végéig minden vidékfejlesztési pályázatot meghirdettek, ami mintegy 1300 milliárd forintot és 68 tendert jelentett, csak az agrárium területén.
A kancellária korábban azt mondta az uniós forrásokkal kapcsolatban, hogy bár a pénz felhasználásának szabályait az Európai Bizottság határozza meg, de
a kormány mindent megtesz azért, hogy a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok minél hamarabb jussanak pénzhez, megpróbálják a forrásokat felgyorsítani, egyszerűsíteni és decentralizálni.
Lázár János beszélt arról is, hogy a következő időszakban várhatóan átalakul az uniós kifizetések rendszere, a visszatérítendő támogatások korszaka jön, csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya, és központosítani akarják a pénzek elosztását.
Ez a Miniszterelnökség vezetője szerint azt fogja jelenteni, hogy 2020 után sem a parlament, sem a kormány nem szólhat majd bele az elosztásba, mert arról Brüsszelben hoznak döntést.
