A kancelláriaminiszter jelezte, a keret 53 százalékát már lekötötték, 4400 milliárd forintról szerződés is van, amelyet 20 ezer nyertes pályázat között osztanak szét. A következő négy napban pedig 4500 milliárd forintnyi forrásra vonatkozó tendert írnak ki.
Lázár János szerint azzal, hogy a forrásokra már most kiírják a pályázatokat, ötéves előnyben vannak az előző ciklushoz képest, mivel a programokat öt év múlva kell lezárni. Az uniós támogatásokért egyébként eddig összesen 124 ezer pályázó jelentkezett.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, az uniós intézményrendszer sokat tesz azért, hogy az unió nettó befizetőinek „hazai lábai” kedvező helyzetben legyenek: 2007 és 2014 között a források mindössze 15 százaléka került a magyarokhoz, a többi esetben működött a „multinacionális tőkeszivattyú”. Most viszont 57-58 százalék kerül a magyar kis- és középvállalkozói szektorhoz. A kormány célja 65 százalék – mondta a politikus.
Elmondta azt is, hogy a pénz felhasználásának szabályait az Európai Bizottság határozza meg, de
a kormány mindent megtesz azért, hogy a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok minél hamarabb jussanak pénzhez, megpróbálják a forrásokat felgyorsítani, egyszerűsíteni és decentralizálni.
Lázár János beszélt arról is, hogy a következő időszakban várhatóan átalakul az uniós kifizetések rendszere, a visszatérítendő támogatások korszaka jön, csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya, és központosítani akarják a pénzek elosztását. Ez Lázár János szerint azt fogja jelenteni, hogy 2020 után sem a parlament, sem a kormány nem szólhat majd bele az elosztásba, mert arról Brüsszelben hoznak döntést.
Lázár közölte: hiba lenne azt mondani, hogy a korrupciót teljesen távol tudják tartani az intézményrendszertől. Az ellenzék szerinte egy olyan csoport beszerzéseit vitatja, amelynek a részesedése öt százalék, a többi 95 százalékról még csak kérdés sem merül fel az ellenzék részéről. Az unió kimutatásai alapján az előző ciklusban 8, 2014 óta viszont már csak 3-5 százalék körül van a hibás elszámolású számlák aránya.
A miniszter szólt arról is, hogy a kormány célja 2017-ben a területi különbségek csökkentése, a lemaradás megfordítása, a felzárkózás esélyének megteremtése, a versenyképességi problémák orvoslása. Ebben nyújtanak segítséget az uniós források is. Megjegyezte: nem elég a pár százalékos GDP-növekedés, 5-6 százalékos folyamatos bővülés kell ahhoz, hogy esélyünk legyen megközelíteni az osztrák életszínvonalat. De az országon belül is vannak különbségek, amelyeket csökkenteni kell.
