Pedig a kormány azt ígérte, hogy a nemzeti konzultációs adatok nem kerülhetnek harmadik fél birtokába, főleg nem külföldiekébe. Aztán mégis ez történt, és ezzel – ezt még az ügyet büntetőjogilag értékelhetetlennek minősítő ügyészség is elismerte határozatában – a nemzeti konzultáció lebonyolítói megsértették az adatkezelési tájékoztatóban vállalt kötelezettségüket. Azonban az ügyészség szerint ezzel senkinek nem okoztak kárt, sem jelentős érdeksérelmet.
A vádhatóság határozata szerint miután a személyes adattal való visszaélésnek egyik feltétele sem teljesült – nem haszonszerzési céllal adták ki az adatokat, és az adatok orosz szerverre juttatásából haszna sem lett a nemzeti konzultáció lebonyolítóinak –, nem történt bűncselekmény. Még akkor sem, ha nem a célnak és az adatkezelési szabályzatnak megfelelően kezelték az adatokat.
Az ügyészség határozata ugyanakkor tényként tartalmazza azokat az állításokat, amelyeket a nemzeti konzultációt bonyolítók hangoztattak a botrány kirobbanása után, mint például hogy a kifogásolt orosz kód egy olyan, más internetes oldalak által is rendszeren használt mérőkód, amely az oldalt üzemeltetőknek statisztikai adatokat szolgáltat a látogatottságról és a működésről.
Fontosnak tartotta az ügyészség (is) hangsúlyozni, hogy ilyen mérőkód más internetes oldalakon is rendszeresen fut. Igaz, adatvédelmi szempontból nem elhanyagolható különbség, hogy „más oldalak” látogatásakor nem kell személyes adatokat megadni, vagy legalábbis mindenki eldöntheti, megadja-e.
Az ügyben – úgy tudjuk, ugyancsak Tényi bejelentése nyomán – vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság is. Péterfalvi Attila elnök közlése szerint az ő vizsgálatuk – melyben információt kértek a kormánytól és a Yandextől is – még nem zárult le.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!