Nem bűncselekmény az V. és XIII. kerületi ügyészség határozata szerint, hogy személyes adatokat is továbbított a kormányzati kommunikációs oldal egy orosz szerverre. Legalábbis ezzel az indokkal utasította el a volt fideszes Tényi István személyes adattal való visszaélés miatt tett feljelentését az ügyészség.
Határozatuk szerint Tényi nem sértettje az ügynek, ezért a határozat ellen panasszal sem élhet. Ő azonban – mint lapunknak elmondta – ennek ellenére megpanaszolja a döntést a Fővárosi Főügyészségen. „Én is kitöltöttem a nemzeti konzultációs kérdőívet a neten, elvileg az én adataim is kiküldhették arra az orosz szerverre, amelynek üzemeltetője sajtóhírek szerint 2011-ben maga ismerte be, hogy együttműködött az orosz titkosszolgálattal, adatokat szolgáltatva neki ellenzékiekről és az ő támogatóikról” – mondta Tényi. Hozzátette, feljelentésében egyébként azt nem közölte az ügyészséggel, hogy részt vett-e a nemzeti konzultációban, ezért nem is érti, mire fel jelentette ki az ügyészség, hogy ő nem sértettje a bűncselekménynek, és ezért nincs panaszjoga.
Emlékeztetőül: a 444 április 9-én írta meg, hogy egy orosz kód is fut a nemzeti konzultáció internetes oldalán – azóta az illetékesek megfogalmazása szerint „a félreértések, rosszindulatú félremagyarázások elkerülése végett” eltávolították a kódot az oldalról –, amely egy orosz szerverre továbbítja a válaszadók személyes adatait és válaszaik egy részét is. Az orosz szerver a Yandex nevű céghez köthető, amely 2011-es tőzsdei bevezetése előtt bevallottan összejátszott az orosz belbiztonsággal, segítette az ellenzékiek és támogatóik megfigyelését. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az eset után lapunknak úgy nyilatkozott, a jelek szerint ingyenesen orosz kézbe került adatok a választások befolyásolására is alkalmasak lehetnek.
Feltéve, hogy valóban eljutottak hozzájuk a nemzeti konzultációs adatok, az orosz titkosszolgálat nagyot kaszálhatott az ügyleten, hiszen a Yandex – hivatalosan az oldal működésének optimalizálását segítő kódja révén – ingyen juthatott hozzá a választók egy részének politikai véleményét tükröző információkhoz.
Pedig a kormány azt ígérte, hogy a nemzeti konzultációs adatok nem kerülhetnek harmadik fél birtokába, főleg nem külföldiekébe. Aztán mégis ez történt, és ezzel – ezt még az ügyet büntetőjogilag értékelhetetlennek minősítő ügyészség is elismerte határozatában – a nemzeti konzultáció lebonyolítói megsértették az adatkezelési tájékoztatóban vállalt kötelezettségüket. Azonban az ügyészség szerint ezzel senkinek nem okoztak kárt, sem jelentős érdeksérelmet.
A vádhatóság határozata szerint miután a személyes adattal való visszaélésnek egyik feltétele sem teljesült – nem haszonszerzési céllal adták ki az adatokat, és az adatok orosz szerverre juttatásából haszna sem lett a nemzeti konzultáció lebonyolítóinak –, nem történt bűncselekmény. Még akkor sem, ha nem a célnak és az adatkezelési szabályzatnak megfelelően kezelték az adatokat.
Az ügyészség határozata ugyanakkor tényként tartalmazza azokat az állításokat, amelyeket a nemzeti konzultációt bonyolítók hangoztattak a botrány kirobbanása után, mint például hogy a kifogásolt orosz kód egy olyan, más internetes oldalak által is rendszeren használt mérőkód, amely az oldalt üzemeltetőknek statisztikai adatokat szolgáltat a látogatottságról és a működésről.
Fontosnak tartotta az ügyészség (is) hangsúlyozni, hogy ilyen mérőkód más internetes oldalakon is rendszeresen fut. Igaz, adatvédelmi szempontból nem elhanyagolható különbség, hogy „más oldalak” látogatásakor nem kell személyes adatokat megadni, vagy legalábbis mindenki eldöntheti, megadja-e.
Az ügyben – úgy tudjuk, ugyancsak Tényi bejelentése nyomán – vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság is. Péterfalvi Attila elnök közlése szerint az ő vizsgálatuk – melyben információt kértek a kormánytól és a Yandextől is – még nem zárult le.
