Civilek demonstráltak hétfő délután a budapesti Kossuth téren. Az eseményt szervező Civilizáció mintegy ötven szervezet részvételét ígérte, azt hangsúlyozva, hogy nemcsak tüntetnek, hanem az érdeklődőknek meg is mutatják, hogy mivel foglalkoznak, és mit végeztek az elmúlt években.
„Egyelőre száz-kétszáz tüntető van itt, akik közül sokan – a Facebook-felhívásnak megfelelően – piknikeznek. Takarókon ülnek és várják, hogy hat órakor megkezdődjenek a beszédek. Nyolcvanhárom civil szervezet képviselteti magát, amelyek megmutatják, hogy hány emberen segítettek eddig” – mondta a helyszínen tartózkodó tudósítónk a tüntetés hivatalos megkezdése előtt. A rendőri készültség is a szokásos volt, néhány tucat rendőr állt az árkádok alatt. A szervezők külön felhívták a figyelmet arra, hogy senki se szemeteljen.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója azt mondta, hogy látta, mi mindenre képesek még nehéz körülmények között is a magyar civil szervezetek. „Felajánlottad már az adód egy százalékát, segítettél kitakarítani a szomszédodnak, vagy rendbe tenni egy közeli parkot? Ha igen, akkor te is civil vagy – fogalmazott az igazgató. – Miért csináljuk mindezt? Mert nekünk van szívünk, tényleg senkit sem akarunk az út szélén hagyni, hanem segíteni szeretnénk.” Móra Veronika elmondta, hogy egy év alatt 645 240 embernek segítettek a civil szervezetek.
Gyurácz Annamária, a Sclerosis Multiplexes Betegek Csongrád Megyei Egyesülete vezetője azt közölte, hogy egyesületüket nem érinti a törvénytervezet, de úgy érezte, szolidárisnak kell lennie, mert bárki bármikor érintett lehet. „A mi lelkiismeretünk nem engedi, hogy félrenézzünk, ha egy éhező gyermeket, egy rászorulót vagy egy beteg embert látunk” – fogalmazott.
A Norvég Civil Támogatási Alaptól is kaptak támogatást. „Büszke vagyok arra, hogy támogatottak lehettünk, mert ebből a külföldi forrásból tudtuk megvalósítani mindazt, amire vágytunk” – tette hozzá az egyesület vezetője. Példaként a szegedi Pető Intézet elindítását említette.
„Vajon átérzik-e a döntéshozók, milyen az, amikor lemondanak rólunk, és milyen az, amikor a négy fal között fekve arra várunk, hogy kimozdítsanak minket? A programoknak köszönhetően új célokat tudtunk kitűzni, ebben pedig a civilek segítettek nekünk” – mondta Gyurácz Annamária.
Szalay Krisztina színművész a Van egy ország című dalt énekelte el, de előtte azt mondta, hogy ha civilek nem lennének, akkor összeomlana az ország. „Most az országunk egy nagy közös feladatot kapott. Mit tudunk mi tenni? Összekapaszkodni, és hittel, valamint szeretettel tenni.” Szerinte sokan másoktól várjak a probléma megoldását, pedig nincs „valaki ”. „Legyünk mi a valaki!” – hangsúlyozta. Civil szakértőket követelt a kormányba, akik pártmentesek, vagy legfeljebb az „emberpártba” tartoznak.
A civiltörvény körül zajló vitát az agresszív kormányzati propaganda is erősíti: az érintett szervezeteket gyakorlatilag megkülönböztetés nélkül Soros György előretolt helyőrségének, vagy éppen embercsempészek cinkosának nevezik, a civil kifejezés így sokak számára szitokszóvá, de legalábbis a gyanús szinonimájává válhat. Nemrég például Völner Pál igazságügyi államtitkár nyilatkozott úgy, hogy aki nem ért egyet a külföldi támogatású civil csoportok felcímkézésével, az idegen érdekeket szolgál ki.
Jogászi műhibának nevezte a civiltörvényt módosító jogszabályt Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az ELTE jogi karának korábbi oktatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
