Az állatvédő szervezetek úgy érzik, a kormányzat az elmúlt hónapokban kihasználta őket, hogy a társadalomnak azt mutassák, foglalkoznak az állatkínzás visszaszorításával, de ez valójában csak látszat. Még 2016 nyarán az Igazságügyi Minisztérium három munkacsoportban egyeztetett az állatkínzás ellen küzdő civil szervezetekkel. Egyik bizottság a hatóságokkal való együttműködéssel foglalkozott, a másik a szabályozási kérdésekkel, a harmadik pedig a neveléssel, felvilágosítással.
Most ismét kerestük a szaktárcát, hogy megtudjuk, milyen eredményt hozott a múlt nyári munka, de – hasonlóan más kormányzati szervekhez – másfél hét alatt sem méltatták válaszra lapunkat. Nem úgy a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ), melynek elnöke, Mészáros Gabriella örömmel fogadta, hogy foglalkozunk a kérdéssel – ha már a minisztérium tapasztalataik szerint nem teszi.
Mint az állatvédők országos ernyőszervezetének vezetője elmondta, 2016 szeptemberében a munkacsoportok tevékenysége nyomán javaslatcsomagot adtak át a minisztériumnak, ennek viszont a mai napig nincs látható eredménye. A tárcától úgy értesültek, hogy az anyagot a mai napig köröztetik a döntés-előkészítő osztályok között.
Völner Pál parlamenti államtitkár már tavaly jelezte, ez a szabályozási terület több minisztérium hatáskörét is érinti, így tárcaközi egyeztetésekre lesz szükség. A MÁOSZ hiába kérte Völneréket, segítsék elő a minisztériumok közötti párbeszédet ebben az ügyben, illetve hadd vegyenek részt ezeken a tanácskozásokon a civilek is, a tárca elzárkózott ettől. – Azóta semmilyen előrelépés nem történt. Bennünket is érdekelne, mi lett a javaslatcsomag sorsa – adott hangot csalódottságának a MÁOSZ vezetője.
– Úgy érzem, ez csak olcsó kirakatintézkedés volt a kormányzat részéről a tavaly február 20-ai tüntetés során fellángolt indulatok csitítása kedvéért – tette hozzá Mészáros Gabriella. A jelzett napon állatvédők tüntettek a Parlament előtt, miután nyilvánosságra került egy videofelvétel, amelyen egy fiatalember Deteken agyonvert egy kiskutyát. Akkor az állatvédők követelték, hogy az állatkínzás büntetési tételének felső határát emeljék kettőről három évre, különös kegyetlenség esetén pedig ötre. Úgy tudja a MÁOSZ, a közeljövőben nem várható ilyen döntés.
– Amíg Semjén úr és társai szeretnek az állatokra vadászni, kevés esélyt látok arra, hogy szigorodjanak a vonatkozó paragrafusok – mondta a MÁOSZ elnöke, hozzátéve, „közismert tény, hogy a vadászok évente több ezer kóbor, de olykor még gazdás kutyát is kilőnek”. Mészáros Gabriella szerint az is akadályozza a konstruktív problémamegoldást, hogy a sintérbizniszt uralók anyagilag ellenérdekeltek benne, hogy a megfelelő válaszokat meg lehessen találni az ebrendészeti kérdésekre.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kérdésünkre azt közölte, jelenleg senki sem tölti jogerős szabadságvesztését állatkínzás miatt. Ez azért érdekes, mert tavaly szeptemberben még 15 ilyen személy volt.
Májusban egy másik jogszabály-módosítás ügyében az Igazságügyi Minisztérium a Földművelésügyi Minisztériummal együtt újra asztalhoz ült a MÁOSZ-szal. Mészáros Gabriella szerint egyoldalú kommunikációt tapasztaltak, kérdéseikre nem kaptak választ, és tájékoztatták őket arról, hogy lesz társadalmi egyeztetés, amibe viszont őket nem akarják bevonni.
Egyed Zsolt (Jobbik) hasonlóan elégedetlen; mint mondta, többször nyújtottak be állatvédelmi témájú törvényjavaslatokat, amelyeket a kormánypárti többségű országgyűlési bizottságok rendre lesöpörtek az asztalról.
– Az sem kellett, amit készen adtunk. Még úgy sem veszik át a javaslatainkat, ahogy szokták, hogy elutasítják az általunk előterjesztettet, aztán pár hónap múlva beadják szinte ugyanazt – fogalmazott a képviselő. Hasonlót tapasztaltak egyébként más ellenzéki pártok is.
