– Amíg Semjén úr és társai szeretnek az állatokra vadászni, kevés esélyt látok arra, hogy szigorodjanak a vonatkozó paragrafusok – mondta a MÁOSZ elnöke, hozzátéve, „közismert tény, hogy a vadászok évente több ezer kóbor, de olykor még gazdás kutyát is kilőnek”. Mészáros Gabriella szerint az is akadályozza a konstruktív problémamegoldást, hogy a sintérbizniszt uralók anyagilag ellenérdekeltek benne, hogy a megfelelő válaszokat meg lehessen találni az ebrendészeti kérdésekre.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kérdésünkre azt közölte, jelenleg senki sem tölti jogerős szabadságvesztését állatkínzás miatt. Ez azért érdekes, mert tavaly szeptemberben még 15 ilyen személy volt.
Májusban egy másik jogszabály-módosítás ügyében az Igazságügyi Minisztérium a Földművelésügyi Minisztériummal együtt újra asztalhoz ült a MÁOSZ-szal. Mészáros Gabriella szerint egyoldalú kommunikációt tapasztaltak, kérdéseikre nem kaptak választ, és tájékoztatták őket arról, hogy lesz társadalmi egyeztetés, amibe viszont őket nem akarják bevonni.
Egyed Zsolt (Jobbik) hasonlóan elégedetlen; mint mondta, többször nyújtottak be állatvédelmi témájú törvényjavaslatokat, amelyeket a kormánypárti többségű országgyűlési bizottságok rendre lesöpörtek az asztalról.
– Az sem kellett, amit készen adtunk. Még úgy sem veszik át a javaslatainkat, ahogy szokták, hogy elutasítják az általunk előterjesztettet, aztán pár hónap múlva beadják szinte ugyanazt – fogalmazott a képviselő. Hasonlót tapasztaltak egyébként más ellenzéki pártok is.
