Lázár: Aki az egészségügyre azt mondja, hogy minden rendben van, az vak

Kollégánk kérdésére a miniszter azt mondta, húszmilliárd forintot csoportosítottak át orvosi eszközök beszerzésére.

– Magyarország soha akkora versenyt nem rendezett, mint amire a holnapi naptól vállalkozik – kezdte a Kormányinfót Lázár János, utalva a vizes világbajnokságra. Arra emlékeztetett, hogy Magyarország beugróként rendezi meg a vb-t, mivel két évvel korábban a tervezettnél került rá sor, Mexikó visszamondása miatt.

Később arra a kérdésre, hogy a vizes vb költségeinek ellenőrzését végrehajtják-e a megfelelő szervek, Lázár azt válaszolta, hogy mindenki, aki ezzel kíván foglalkozni, lehetőséget kap majd rá. – Most az az érdek, hogy minden jól sikerüljön. Később levonhatjuk a tanulságokat, és lehet számolni. Most inkább szurkoljunk a magyar sportolóknak – ajánlotta a miniszter.

Lázár megjegyezte még, hogy a magyar vizes sport sosem kapott ilyen mértékű támogatást – 85 milliárd forintot – beruházásra, mint most. Mivel az infrastruktúra eddig hiányos volt, ezért a vizes vb remek alkalom volt erre a fejlesztésre. A miniszter közölte, hogy ő személyesen Gyurta Dánielnek külön szurkol, mert az úszó Hódmezővásárhelyen készül. 

Az épülő szuperkórház telkét négymilliárd forintért vásárolta meg a kormány, és a beruházás teljes költsége elérheti a 130–150 milliárd forintot is – hangzott el a tájékoztatón. Lázár János szerint a telek kiválasztásakor nem azt nézték, hogy kié a terület, hanem azt, hogy hol a legoptimálisabb a kórház megépítése, amely a miniszter szerint 2021–2022-re készülhet el. 

A Magyar Nemzet még tavaly decemberben megírta: a kórház helyének kiszemelt 14,5 hektáros terület nyolc ingatlana közül a négy legjelentősebb, egykori BKV-s telek Tamás László Fidesz-közeli vállalkozó körének kezében van. Kiderítettük: a nyolc érintett ingatlan közül négynek a tulajdonosa Tamás László, továbbá gyermeke, Tamás Annamária, közös cégük, a Tara Külkereskedelmi Kft., illetve egy György Rozália nevű hölgy, akinek lakcíme Tamás Lászlóék kőbányai lakóparkjában, a Taraligetben van.

Tamás László 1998 és 2002 között Kőbányán fideszes önkormányzati képviselő volt, 2010 után a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának külsős tagjaként dolgozott, s jelenleg is a fővárosi pénzügyi és ellenőrző bizottság, valamint a kőbányai gazdasági és pénzügyi bizottság tagja.

Eredetileg a felvásárlásra a kormány 5 milliárd forintot különített el, azonban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik 2016 végi Kormányinfón azt állította, hogy ebből az összegből még közművekkel is ellátják az M7-es és az M1-es autópálya melletti külterületet.

A vásárlásról ugyanakkor Cserháti Péter, az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa már kedden elmondta az MTI-nek: a magáningatlanok megvásárlásához szükséges összeg nettó 4,4 milliárd forintot tett ki. A nyolc ingatlanból egyébként három korábban a XI. kerületi önkormányzat, egy pedig a Pilisi Parkerdő Zrt. tulajdonában volt.

Az egészségügynél maradva Lázár beszélt arról is, reméli, hogy a háziorvosokat is be tudják kapcsolni majd a sportorvosi rendszerbe. Így ők is adhatnának ki sportigazolást, megfelelő képzés után.

Lázár hozzátette, hogy 700 milliárd forintot költenek majd a következő években a budapesti egészségügyre. A kormány döntött a 40 milliárd forintos keretösszegű Egészséges Budapest programról is. Ebből 20 milliárd forint megy majd a gépparkra, vagyis műszerek beszerzésére.

Kollégánk, Hutter Marianna arról kérdezte a minisztert, hogy tervezik-e a kardiológiai intézetbe a CT- és MR-gépek beszerzését, miután nyilvánosságra került, hogy egy kislányt nyitott mellkassal kellett átszállítani a Heim Pál Gyermekkórházba, mivel helyben nem volt vizsgáló műszer (a kislány azóta sajnos elhunyt).

Az eset kapcsán korábban Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter úgy nyilatkozott: „Lehet, hogy a betegeket időnként nyitott mellkassal kell átszállítani egy másik kórházba CT-vizsgálatra, de korábban a másikban sem volt CT. Most már legalább van.” Ezt ellenzéki oldalról arrogánsnak és a cinikusnak minősítették. 

Lázár János kérdésre válaszolva közölte, a gépeket be fogják szerezni. Mire kollégánk jelezte, hogy előreláthatóan csak januárban vagy még később kerülhet erre sor, Lázár János azt válaszolta: 2010 óta megduplázták a kórházban a CT- és MR-készülékek számát, és tegnap is húszmilliárd forintot csoportosítottak át orvosi eszközökre. Majd hozzátette, hogy nyilván, aki a magyar egészségügyre azt mondja, hogy minden rendben van, az vak.

A miniszter szerint igyekeznek meggyorsítani a gépek beszerzését, de azt nem tudja pontosan megmondani, hány kórházban hiányoznak különböző műszerek. 

Később az ATV munkatársa felolvasta az elhunyt kislány nagymamájának levelét, amelyben értetlenül áll azelőtt, hogy 43 milliárd van Seuso-kincsekre, hatmillió plakátokra, de kórházakra nem telik. Lázár János erre úgy reagált, hogy együttérzéséről biztosította a nagymamát, és újra elmondta, mennyi pénzt fog még az egészségügybe fektetni a kormány.

Munkatársunk arra is rákérdezett, hogy kíván-e a kormány foglalkozni a súlyosan értelmi fogyatékos gyermekek oktatásáról szóló negatív ombudsmani jelentéssel. Lázár szerint évtizedes lemaradások vannak, amiket pontról pontra majd sorra vesz a kormány.

Egy harmincéves kincsvadászat végére is pontot tehettünk a héten – mondta a miniszter a Seuso-leletekre utalva. A magyar muzeológusok nagy eredményének tartja a kincsek visszaszerzését, amelyeknek hazahozatala 43,5 millió euróba került – tette hozzá. 

Az oktatásra evezve Lázár János beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megállapodott Maryland állam oktatási minisztériumával, így szabályozott és átlátható körülmények között folytathatja a Marylandi Egyetem magyarországi munkáját. A miniszter a CEU-ra utalva azt is megemlítette, hogy New York állammal is folynak tárgyalások más egyetem működéséről.

Lázár János beszélt arról is, hogy jelenleg 20-25 olyan nagyobb ügy van most, amivel kapcsolatban nincs egyetértés az Európai Bizottsággal. A civiltörvény miatt indított, s ma bejelentett újabb kötelezettségi eljárásról annyit mondott, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a magyar álláspontot.

A kormány nem foglal állást abban a kérdésben, hogy visszavonják-e Soros György díszpolgári címét. – Én az 1990 utáni képviselő-testületek korábbi döntéseit tiszteletben tartom, nem hiszem, hogy a visszavonás szerencsés lépés lenne – ismertette röviden magánvéleményét Lázár János az RTL Klub kérdésére válaszolva. 

Kollégánk, Hutter Marianna arról is kérdezte minisztert, hogy a nemsokára lekerülő Soros-plakátok visszakerülnek-e majd a vizes vb után? – Ez a tájékoztató kampány július 13-ig volt megrendelve – mondta Lázár János, majd a válaszadásba becsatlakozó Kovács Zoltán szóvivő megerősítette a mai Magyar Nemzetben megjelent információt, miszerint lesznek még hasonló tájékoztató kampányok. Arra egyikük sem tért ki, hogy Soros György is szerepel-e majd rajtuk. 

– A jövő héten 30 év után először az izraeli miniszterelnök látogatásra érkezik Magyarországra – emlékeztetett Lázár János. Szerinte a kormány arra törekszik, hogy jó kapcsolatot ápoljon zsidó honfitársaikkal. – Folyamatos a párbeszéd és a vitákat nyugodt légkörben folytatjuk le – tette hozzá Lázár, aki szerint a magyarországi zsidók számíthatnak a magyar kormányra, zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben. 

Úgy gondolja, hogy a plakátüggyel kapcsolatban már mindent tisztáztak az izraeli diplomáciával, a hazai zsidó szervezetek álláspontját pedig tiszteletben tartják, de „az ország biztonsága mindenek felett áll”.

A minisztert a migrációról is kérdezték, amellyel kapcsolatban azt mondta, már Líbiában kellene kontrollálni és meg is állítani. – Ha felállítunk egy egységes európai menekültügyi hivatalt, az meghívónak számít. Egyetlen üzenet csökkentheti ennek a kockázatát: ha lezárjuk a határokat és kijelentjük, hogy köszönjük, nem kérjük – szögezte le.

Lázár Jánost meglepte az egyik újságírói kijelentés, amely szerint már nemcsak Miskolcon, de Berettyóújfalun is népszavazást akarnak a börtönkórház megépítésének eldöntésére. Ezzel kapcsolatban azt mondta, a kormány nem szeretné „rátukmálni” a lakosokra a börtönkórházakat, ezért csak ott fog ilyen épülni, ahol a lakosságot ez nem zavarja. 

Míg 2010-ben az eladott termékek harminc százaléka volt magyar, mostanra ez 60 százalék közelébe emelkedett –mondta a miniszter, amikor egy húszpontos akciótervet jelentett be a magyar élelmiszerek népszerűsítésére.

A kormány döntött arról is, hogy 2019–2030 között elindítja a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programot. Összesen 300 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Erre azért is van szükség, mert Magyarország GDP-jének 16-17 százalékát adja a turizmus – emlékeztetett Lázár.

– A kormány nem szól bele a munkaadók és munkavállalók megállapodásába – szögezte le Lázár immár a kiskereskedelmi dolgozók nyílt levelére reagálva. Hozzátette, hogy ennek ellenére szerinte a kormánynak nem szabad megengednie, hogy nagyvállalkozások vagy multinacionális vállalatok ellehetetlenítsék a kisvállalkozásokat. A miniszter ezért is viszi a kormány elé a levelet, hogy szabályozási szinten tudjanak nekik segíteni. 

Lázár szerint ő ezért is támogatta a vasárnapi boltzárat, ami segített abban is, hogy – főként a nők – ne dolgozhassanak aznap.

A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítására vonatkozó kérdésre Lázár úgy reagált: a kormánynak nincs ilyen szándéka, kivárják, hogy lesz-e ezzel kapcsolatban népszavazás. 

A Magyar Nemzetben megjelent cikkel kapcsolatban, amelyben arról a makói iskolaigazgatóról írtunk, akinek pályázatát nem fogadták el, Lázár János azt mondta, hogy rendszeresen vannak viták egy-egy igazgatói pályázattal kapcsolatban, ez sem lepte meg. Úgy gondolja, kevés olyan intézményt ismer ahol ne lenne szükség fejlesztésre, ez a lépés is annak része. –A fejlesztésnek személyi feltételei is vannak, és semmi gondot nem látok abban, ha az állam ezért tesz – mondta Lázár.

– Mint ismeretes a makói igazgató azzal vádolt meg, hogy rákérdeztem nála, milyen politikai nézeteket vall. Ez nem igaz. Vele is hét évig dolgoztunk együtt, most sem tudom politikai beállítottságát.

Lázár szerint a pályázat visszautasítása azért történt, mert Rója István alatt az iskola színvonala romlott. – Huszonkét évig volt igazgató, lehet másnak is adni lehetőséget – tette hozzá.