Nem a bíróság, hanem Péterfalvi Attila dönthet a lehallgatásokról

Majtényi László viszont úgy véli, hogy csak a bíróságok végezhetnének kormánytól független engedélyezést.

Péterfalvi Attila nem lepődött meg, hogy Majtényi László nem tartja függetlennek az általa vezetett hatóságot. – A jogállam és a demokrácia szempontjából kiemelkedő jogszabályról van szó. Kézenfekvő megoldás volt, hogy a belügyminisztériumi előterjesztés a bíróság helyett a NAIH-ot választotta – mondta lapunknak Péterfalvi Attila. A NAIH elnöke szerint a nemzetbiztonsági ügyek mindig is kormányzati felelősségi körbe tartoztak, ezért más szempontok is érvényesülnek, mint egy büntetőeljárásban, ahol most is van bírói kontroll. Emlékeztetett: az alaptörvény szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésében már eddig is volt utólagos ellenőrzési jogkörük, a tervezett módosítással pedig még komplexebb (előzetes és utólagos) jogkörük is lenne, ami a jogállamiság szempontjából szerinte kiemelkedő lépés. Péterfalvi Attila hozzátette, biztosan nagy terhet róna a hatóságra a megnövekvő ügyszám, amihez személyzeti és anyagi kompenzáció is szükséges lesz.

Megkérdeztük Molnár Zsoltot, az MSZP képviselőjét, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökét is a tervezett módosításról; szerinte elfogadható, hogy a NAIH-nak van szerepe az engedélyezési folyamatban, de úgy látja, a végső szót a bíróságnak kell kimondania. Ezért biztos abban, hogy a szocialista frakció nem fogja támogatni a módosítást.

Mindenesetre érdekes felidézni, hogy idén áprilisban jelentette be a NAIH: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál (NBSZ) a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, alkotmányos módon történik a titkos információk gyűjtése. A hatóság a szakszolgálat vezetőjének felkérésére auditálta az NBSZ tevékenységét. A vizsgálat alatt a NAIH munkatársai játszották el a titkos információgyűjtés célszemélyeit. Megállapították azt is, hogy a szakszolgálat közreműködésével végzett megfigyelések során az engedély nélküli, tömeges adatgyűjtések kizárhatók.