Nem a bíróság, hanem Péterfalvi Attila dönthet a lehallgatásokról

Majtényi László viszont úgy véli, hogy csak a bíróságok végezhetnének kormánytól független engedélyezést.

Péntekig lehet véleményezni a Belügyminisztérium előterjesztését, amely a nemzetbiztonsági törvényt úgy módosítaná, hogy a jövőben a kiemelt esetekben újságírót, parlamenti képviselőt és egyházi személyt csak úgy lehet lehallgatni, ha azt előzetesen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is engedélyezte. Egyelőre nem tudni, hogy ha eljut a szavazásig, meglesz-e hozzá a kétharmados parlamenti többség, ráadásul többen még erősebb – bírói – kontrollt sürgetnek.

A kormányportálra feltett dokumentum általános indoklásából kiderül, hogy a kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavaly júniusban jogerőre emelkedett ítélete miatt kénytelen módosítani a jogszabályt.

A strasbourgi bíróság ugyanis kimondta, hogy a jelenleg az igazságügyi miniszter engedélyezési jogkörébe tartozó titkos információgyűjtést független szervnek kell engedélyezni vagy az engedélyezést kontrollálni.

Strasbourghoz az Eötvös Károly Intézet két munkatársa fordult, mert kifogásolták, hogy a Terrorelhárítási Központ bírósági engedély nélkül is végezhet titkos megfigyelést. A tervezet szerint az igazságügyi miniszternek a nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkező előterjesztés átvételétől számított 24 órán belül kell a NAIH-ot megkeresni, a Péterfalvi Attila által vezetett hatóságnak pedig 48 órán belül kell dönteni az egyetértésről. A kiemelt eseteken kívüli, külső engedélyhez kötött ügyekben pedig ellenőrzési joga lesz a NAIH-nak: az igazságügyi miniszter határozatát 72 órán belül ellenőrizheti, és törvénytelenség esetén megszüntetheti a titkos információgyűjtést (lehallgatás, megfigyelés), és az adatokat töröltetheti. Az elfogadáshoz azonban a Fidesz és a KDNP frakciója mellett még szükség lehet ellenzéki szavazatokra. A Belügyminisztérium előterjesztését előbb a kormány tárgyalja majd, a parlament elvileg az őszi ülésszakban vitázhat és szavazhat róla, hatályba pedig csak a választások után, 2018 júniusában léphet.

Az Eötvös Károly Intézet (Ekint) elégedetlen a módosítással. – A semmihez képest valami, de a valamihez képest semmi – jellemezte lapunknak a Belügyminisztérium előterjesztését Majtényi László. Az Ekint elnöke úgy látja, a strasbourgi bíróság ítélete egyértelműen azt sugallja, hogy a kormánytól független szerv kritériumnak csak a bíróság felel meg. Úgy fogalmazott, nem lát észszerű indokot arra, hogy a kormány miért a NAIH-ot választotta, hiszen a hatóság nem tekinthető függetlennek, egyértelműen része a nemzeti együttműködés rendszerének. Majtényi László szerint azért is problémás a nemzetbiztonsági törvény tervezett módosítása, mert nem világos, hogy miért pont csak a képviselőket, az újságírókat és az egyházi személyeket emelik ki külön kategóriába.

Péterfalvi Attila nem lepődött meg, hogy Majtényi László nem tartja függetlennek az általa vezetett hatóságot. – A jogállam és a demokrácia szempontjából kiemelkedő jogszabályról van szó. Kézenfekvő megoldás volt, hogy a belügyminisztériumi előterjesztés a bíróság helyett a NAIH-ot választotta – mondta lapunknak Péterfalvi Attila. A NAIH elnöke szerint a nemzetbiztonsági ügyek mindig is kormányzati felelősségi körbe tartoztak, ezért más szempontok is érvényesülnek, mint egy büntetőeljárásban, ahol most is van bírói kontroll. Emlékeztetett: az alaptörvény szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésében már eddig is volt utólagos ellenőrzési jogkörük, a tervezett módosítással pedig még komplexebb (előzetes és utólagos) jogkörük is lenne, ami a jogállamiság szempontjából szerinte kiemelkedő lépés. Péterfalvi Attila hozzátette, biztosan nagy terhet róna a hatóságra a megnövekvő ügyszám, amihez személyzeti és anyagi kompenzáció is szükséges lesz.

Megkérdeztük Molnár Zsoltot, az MSZP képviselőjét, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökét is a tervezett módosításról; szerinte elfogadható, hogy a NAIH-nak van szerepe az engedélyezési folyamatban, de úgy látja, a végső szót a bíróságnak kell kimondania. Ezért biztos abban, hogy a szocialista frakció nem fogja támogatni a módosítást.

Mindenesetre érdekes felidézni, hogy idén áprilisban jelentette be a NAIH: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál (NBSZ) a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, alkotmányos módon történik a titkos információk gyűjtése. A hatóság a szakszolgálat vezetőjének felkérésére auditálta az NBSZ tevékenységét. A vizsgálat alatt a NAIH munkatársai játszották el a titkos információgyűjtés célszemélyeit. Megállapították azt is, hogy a szakszolgálat közreműködésével végzett megfigyelések során az engedély nélküli, tömeges adatgyűjtések kizárhatók.