Egy nagyon kedves fickóval dolgoztam, aki nagyon képzett sajtkészítő volt, ám most elhagy minket, hogy Svájcban folytassa a munkáját – panaszkodott Róna Péter neves közgazdász és vállalkozó a The Telegraphnak a napokban. Róna Kisasszondon a semmiből építette fel vállalkozását egy súlyosan elmaradott, hátrányos helyzetű térségben. Mára különleges sajtüzeme számos nemzetközi díjat nyert a lágy és füstölt sajtkészítményeivel. Azonban a közgazdász most egy kisebb forradalom szervezésébe kezdett az Európai Unió ellen, mert vállalkozását is veszélyeztetve érzi.
Az Oxfordi Egyetemen oktató közgazdász sajtüzeme eddig 12 család számára biztosított megélhetést, ám folyamatosan elhagyják az országot a munkavállalói. Bár egyelőre mindig talált utánpótlást, őket mind ki kellett képeznie a feladatra, majd később a tudás és tapasztalat birtokában továbbálltak. Róna keserű véleménnyel van a munkaerő – Európai Unió által biztosított – szabad mozgásáról, ami a nyugati tagállamok „agyelszívó” tevékenységében mutatkozik meg, vagyis hogy a képzett munkaerő elvándorol a magasabb fizetésért. A vállalkozó nem is őket hibáztatja, ugyanis a magyar bérekhez képest háromszor-négyszer magasabb fizetést kaphatnak havonta a munkavállalók Németországban vagy az Egyesült Királyságban ugyanazért a munkáért.
A brit lap szerint egyre aggasztóbb hangok jutnak el hozzájuk Magyarországról, a magyar politikusok között is egyre elterjedtebb, hogy a fokozódó munkaerőhiány tíz éven belül komoly gazdasági összeomlással járhat. Hétköznapi példaként hozzáteszik, hogy még az apróbb javításokra is nehéz ésszerű időn belül elvégezni, villanyszerelőt is nehéz találni. Ezt a lapnak Bajzik Tamás, a Nemzeti Szakszervezet vezetője is megerősítette.
– A bérkülönbség az EU egységének legnagyobb kockázata, mert veszélyeztetné a szolidaritást és a kohéziót – mondta Róna Péter. Szemléltetve a különbségeket, a közgazdász rámutatott, hogy a bolgár átlagkereset mindössze 18 százaléka az EU-átlagnak. Sőt, a Nyugat-Londonban élő módosabb munkavállalók akár 600-szor többet kereshetnek, mint Románia vagy Bulgária szegényebb régióiban élők.
A közgazdász számára egyébként a svájci konkurenciához távozó munkatársa esete jelentette a fordulópontot. Ennek hatására egy összeurópai kampányhoz is csatlakozott, hogy felszámolják a hatalmas bérkülönbségeket.
Az EU Wage Union, vagyis a Bérunió álláspontja szerint a bérek közötti különbségek és a szabad mozgás együttesen olyan társadalmi hatással jár, amely miatt családok szakadnak ketté, például az unokák a nagyszüleik nélkül nőnek fel. A mozgalmat főleg az Európai Unió keleti országaiban, Észtországban, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában Bulgáriában, Horvátországban és Magyarországon támogatják politikai erők – hazánkban legerőteljesebben a Jobbik, valamint a Lehet Más a Politika. Az európai mozgalomnak 2018 májusáig kell egymillió aláírást összegyűjtenie, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon javaslataikkal. Abban bíznak, hogy az egyenlőbb bérek lehetővé tehetik, többen térjenek haza, esetleg többen maradjanak hazájukban. A The Telegraph feleleveníti a „Gyere haza, fiatal” programot, melyet az Orbán-kormány 2015-ben indított, és súlyos kudarccal zárult idén év elején.
