Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelenlévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot – emelték ki.
A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül.
A velencei bizottság augusztusban fogalmazta meg kifogásait. Ebben egyebek mellett az is szerepelt: a magyar hatóságok döntésétől függ, hogy át kell-e alakítani ezt a keretszabályozást, és ha igen, mikor, „de a módosítások törvényesen csak a Magyarország területén még nem aktív külföldi intézményekre alkalmazhatók, a már működő egyetemek esetében viszont más a helyzet”. Többek között felszólította a kormányt, hogy ne írjon elő nemzetközi megállapodást a származási országgal, illetve hogy ne kelljen a székhelyen – vagyis a CEU esetében az Egyesült Államokban – egyetemi oktatást nyújtani.
A teljes jelentés itt olvasható.
Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!